Szerző: Filipcsin Ilona - Online otthonoktatás | rólunk írták
Egy hete zártak be az iskolák. A kezdeti kapkodás után rengeteg jó gyakorlat született az otthontanuláshoz. Radó Péter oktatáskutató szerint, ha ezek beválnak, szeptembertől pedagógiai forradalom indulhat az oktatásban. Mutatunk néhány példát arra, milyen ötletek, alkalmazások és módszerek válhatnak be hosszú távon az online tanulásban.
Radó Péter oktatáskutató szerint a pedagógusok túlnyomó többsége egyelőre láthatatlan, van azonban egy kisebb közösség, jellemzően a magasabb státuszú iskolákban, melynek tagjai kifejezetten aktívak. Ők azok, akik rengeteg egyéni ötlettel vetették bele magukat az online tanításba. Ötleteiket az Online otthonoktatás elnevezésű Facebook csoportban osztják meg egymással. A csoport tagjainak száma mára több mint 80.000 tagot számlál, ez a szám pedig egyre csak nő.
A csoporthoz szülőként is érdemes csatlakozni. Mivel eddig jellemzően offline gyakoroltunk és csináltuk meg a házi feladatokat, fogalmam sem volt róla, hogy mennyi jó alkalmazás létezik. A kisebbik lányom másodikos, matekból épp a szorzás-bennfoglalást veszik, nyelvtanból visszatérő probléma a j-s és ly-s szavak helyesírása. Ehhez javasolták a csoporttagok a Wordwall nevű alkalmazást, játékos feladatokkal. De ugyanilyen jónak tűnik a Learningapps is. (Azért persze maradnak a könyvek, munkafüzetek is, saját eszközök is, lásd memóriakártya a szorzás gyakorlására. Nem akarom az online gyakorlást túlmisztifikálni.)
Szintén ebben a csoportban értesültem róla, hogy a Mozaik kiadó tanév végéig ingyenessé tette a digitális tananyagait. Ennek a csomagnak én a videóit szeretem a legjobban, igaz, többségük nagyobbaknak való. A gimnazista korosztálynak hasznos lehet a pedagógusoktól kapott sok-sok link is, ami színházi előadásokhoz, egész pontosan kötelező olvasmányok színházi adaptációihoz vezet.
De érdemes a bejegyzések témáin belül a szülőknek szóló beszélgetésre is rákattintani, már csak az ehhez hasonló kreatív ötletek miatt is:
„Civakodó kistesóknak projekt, csapatmunka és tornaóra: vigyétek át ezt a gyerekmatracot (nehéz, nincs rajta fogás, nyaklik) a lakás egy másik szobájába úgy, hogy nem ér hozzá semmihez. Akárhányszor lehet próbálkozni.A mieink vagy 20 percig küzdöttek 15 perc PlayStation-önözésért – írta egy apuka.
És azért is, mert itt kaphatnak a szülők tippeket ahhoz is, hogyan magyarázzanak el a kisgyereküknek egy-egy új matek tananyagot, feladatot. (Amit érteni még lehet, hogy értenek, de hogy miként kell elmagyarázni…)
Email, viber, Facebook vagy épp Google tanterem
A tananyagok megosztására a csoportban, de az általunk megkérdezett diákok körében is a Google classroom tűnt a legnépszerűbbnek, mert alkalmas rá, hogy tanár is, diák is feltöltse a feladatait, linkjeit, vagy épp videó üzeneteit. Előnye, hogy minden egy helyen van, semmit nem kell mellette emailben, Facebookon, a Krétán, vagy épp ezeken a felületeken párhuzamosan egymásnak küldözgetni. (Használata természetesen azt feltételezi, hogy a gyerekeknek van otthon saját laptopjuk, vagy ha nincs, kölcsön tudják kérni azt a szüleiktől.)
„8-kor kezdődik az első órám, pont úgy, mint a suliban – meséli a Teams appról egy budapesti gimnazista. – Van egy kalendáriumunk, amiben pontosan látjuk, hogy mikor, milyen óra következik. A megadott idősávban megnyomjuk a join gombot, és már jelen is vagyunk az órán. A tanárok néha bekapcsolják a videókamerát, mi ritkán. Kicsit fura volt az elején, hogy csak halljuk egymást, de mára már megszoktuk. Nyilván sokkal élvezetesebb az offline, közös térben történő tanulás, de átmenetileg azért ezt is ki lehet bírni.”
És mi van a jóval nehezebb helyzetben lévő alsótagozattal? Videóórákról itt elvétve hallani, úgy tűnik, ezekben az osztályokban inkább az alábbi (már említett) módszerek terjedtek el.
Google classroom: Első osztályban természetesen még nem tudják egyedül használni a gyerekek, de beszéltünk olyan szülőkkel, akiknek a másodikos gyereke az első héten már megtanulta, hol érheti el az aznapi feladatokat, amit utána részben a szülő segítségével, részben egyedül végez el. Ez az új anyag átadását azonban nem oldja meg. Az elmaradt tanári magyarázatot vagy a szülő próbálja pótolni, jobb esetben a tanító feltölt egy-egy rövidebb saját videós magyarázatot, youtube linket.
Emailek: Valószínűleg az első héten még az emailben kiküldött feladatok jelentették a leggyorsabb módszert a tananyag megosztására. Ezt valamelyik tanár napi, más heti lebontásban küldte a szülőknek. Az alsótagozatos gyerekeknek ritkán van email címünk, de ismerünk olyan családokat, akik a mostani helyzet miatt csináltak egyet a gyereküknek, a tanító levelét azonnal továbbították, a gyerek utána egyedül jelölte be a házi feladatokat a könyvekben, füzetekben, és csak akkor kért segítséget, ha elakadt. Tegyük hozzá, ez igen-igen nagyfokú önállóságot igényel…
Módszerek alakuló színes tárháza ide-oda, Radó Péter oktatáskutató szerint a jelenlegi helyzetben „el kellene engedni azt, hogy van tananyag, kivéve az érettségiző diákok esetében.” Bár az iskolák gyakorlata nagyon különböző (valahol élményalapú tanulásra váltottak és mini-projekteken dolgoznak a gyerekek, máshol ugyanazt a menetet követik, mint eddig, csak épp önálló tanulással), valószínűleg az oktatási intézmények túlnyomó többsége megpróbálja majd az idei tanévet a központi tanterv alapján befejezni.
írta: BAKÓCZY SZILVIA 2020.03.23.
forrás: hogyanmondjamelneked hu
Szerző: Filipcsin Ilona - Online otthonoktatás | Online otthonoktatás
Rendkívül rövid idő alatt kellett átállnia az iskoláknak egy teljesen más működési formára, de a tapasztalatok azt mutatják, sok helyen sikerrel vették az akadályt. A megpróbáltatásoknak azonban még nincs vége: a pedagógusok, diákok és szülők együttes munkájára van szükség ahhoz, hogy a rendszer megfelelően működjön.
A digitális oktatásra két nap alatt történő átállás, az óriási átalakulás, az új feltételrendszer kialakítása és a mindennapi élet lehetőségeinek beszűkülése sok családnak óriási stresszt jelent. A legfontosabb így most a lassítás, a gyerekek, szülők és pedagógusok kölcsönös partnerségen alapuló együttműködése
– mondja Fülöp Hajnalka, a március közepén a Facebookon alapított, immár közel 90 ezer taggal rendelkező Online otthonoktatás csoport alapítója, aki elsősorban oktatási projektekben dolgozó vállalkozó szülőként érezte szükségét, hogy az iskolabezárás idejére minden érintett fél rendelkezésre álljon egy online oktatási eszköztár.
Az első napokban a virtuális tantermek kialakítása volt a legfontosabb feladat, ehhez a Google Classroom és a Microsoft Teams alkalmazások bizonyultak a legnépszerűbbnek. Előbbinek előnye, hogy egy helyen megvalósítható a fájlmegosztás, a tesztmegoldás és a kommunikáció, illetve immár mindkettőt ingyen vehetik igénybe a különböző oktatási intézmények.
A kapcsolattartásra azóta számos eszközt kezdtek el használni a diákok, a pedagógusok és a szülők, így elterjedt a Discord, a Zoom, a Messenger és a Viber használata is. Játékos szavazásra ott a Kahoot, kommunikációra például a Teams, feladatmegoldásra a Redmenta, kvízekre a Quizziz.
A harmadik héten már körvonalazódtak a kihívások is: biztonság, adatvédelem, tárhelyhasználat – mivel egységes keret nincsen, a megoldások is meglehetősen sokszínűek.
A csoport alapítója szerint a pedagógusok elképesztő szorgalommal és lelkesedéssel vágtak bele az új képességek, eszközök és megoldások megismerésébe, és mindezt a szülőkkel és diákokkal közösen tették.
A digitális tanrend bevezetése óta számos csoport alakult a különböző eszközök és praktikák megosztására, azonban a bőség zavara miatt már könnyű elveszni a lehetőségek tengerében. A csoportban ezért külön videó is készült a használati megoldásokról, hogy a közel félmillió bejegyzés között mindenki könnyedén megtalálhassa, amit keres.
Inkább pedagógiai célok – például megbeszélés, megismertetés, szemléltetés vagy gyakorlás – mintsem tantárgyak szerint érdemes nézni az eszközöket
– hangsúlyozza Fülöp Hajnalka. A résztvevők: szülők-pedagógusok-diákok ilyen tekintetben egy hosszú tanulási folyamat elején járnak, óriási lépésekkel haladva, hiszen a tantermi oktatás egészen más pedagógiai módszereket és eszközöket igényel.
Az új tanórai keretek rengeteg lehetőséget rejtenek: vizualizációt, szemléltetést segítő animációk, kisfilmek, játékos oktatást támogató applikációk, értékelést, motiválást megkönnyítő közös felületek segítik a pedagógusok munkáját.
Természetesen komoly kihívást jelent ezeket megismerni, tartalmat gyártani hozzájuk, valamint kiválasztani, mi illik leginkább az adott gyerekhez, célhoz, feladathoz, tudásszinthez és persze technikai környezethez.
Fontos, hogy a felek folyamatosan visszajelzéseket kérjenek és adjanak, együttműködjenek, megismerjék az igényeket és a terhelhetőséget, kerüljék a túlzásokat, így megtartható az úgynevezett „digitális egészség” és egyensúly.
A diákok gyorsan átálltak az új eszközök alkalmazására, hiszen ez nekik egy ismertebb terep. A túlterhelést, a sok képernyő előtti kötelező feladatot, számonkérést, az eltérő platformokat, a feszültséget, a bezártságot és a sok változást viszont nem annyira jól tűrik.
Előfordulnak abszurdnak tűnő jelenetek is: akad olyan szülő, akinek az oktató célú játék használatát is korlátoznia kellett, mert a gyermeke egyszerűen nem tudott leállni vele, és van olyan tanár, aki testnevelésből is dolgozatban kérte számon a diákjait.
A gyerekek leginkább beszélgetni szeretnek, megnyugtató, stresszoldó közösségben lenni, hiszen ebben a soha nem tapasztalt helyzetben mindannyiuknak erre van leginkább szüksége.
A csoport tapasztalatai szerint a virtuális tanterem és a szemléltető, beszélgető, játékos és egyéb alkalmazások megtanulása már nagyjából mindenki számára elérhető lehetőség. Fülöp Hajnalka hangsúlyozza, hogy fontos figyelni az internetbiztonságra, a számítógépen elérhető tárhelyre, a beállításokra és az életkori határokra egyaránt.
A legtöbb problémát az otthoni együttműködés kialakítása okozza, hiszen a többgyermekes családokban nem magától értetődő, hogy rendelkezésre áll a megfelelő számú digitális eszköz. Ezen kívül az otthon dolgozó szülőknek is nehézkes a munkának, a háztartásnak, a több gyerekkel való törődésnek és az iskolai feladatok egy időben történő ellátásának összehangolása. A Digitális Szülő csoportot a szülők támogatása érdekében hozták létre az Online Otthonoktatás csoport után.
Jelentős kihívást jelent a digitális eszközökkel nem rendelkező, illetve az azokhoz egyáltalán nem értő gyerekek elérése. A hátrányos helyzetű családok esetében a postázás, fénymásolás, illetve egyéb hasonló megoldások merülnek fel, de ezek nem igazán használhatók olyan hatékonysággal, mint a különböző digitális platformok.
Az online oktatáshoz megfelelő eszközkészlettel rendelkezők sokszor nem teljesen ismerik az adatvédelmi kérdéseket, a gyerekek személyes adatainak használatával kapcsolatos szabályokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság múlt heti állásfoglalása igyekszik segítő kezet nyújtani e téren.
A pedagógusoknak az adatvédelmet és a személyiségi jogokat tiszteletben tartó, kreatív megoldások alkalmazására van szükségük a digitális oktatás során.
A korábbi keretek a digitális térben nem mindig működnek. Számonkérés, értékelés, büntetés: túl sok feladat terheli a diákokat, egyúttal a pedagógusokat és a szülőket is
– fogalmazott Fülöp Hajnalka. Ennek fényében egyre többen szorgalmazzák, hogy a digitális oktatáson belül is a szülőkkel való egyfajta partneri kommunikációra, sok oda-vissza elfogadásra, és a gyerekekbe vetett bizalmon alapuló „lassításra” lenne szükség.
Az általunk megkérdezett diákok rendre pozitív tapasztalatokról számoltak be, Dominik, egy szombathelyi gimnázium diákja többek között azt mondja:
hatalmas pacsi a tanárainknak, akik rengeteg időt áldoznak erre.
Elmondása szerint az iskolájukban már most flottul működik az online oktatás, a tanárok nagyjából ugyanazokat a programokat használják. A kémiatanár egy digitalizáló táblát is vásárolt, majd a tanítás kezdetekor megosztja a képernyőjét, így oldják meg a feladatokat, Dominik szerint talán még hatékonyabban, mint a tanórán.
Az egyik budapesti gimnáziumban tanuló Anna is arról számol be, hogy a legtöbb órán gördülékenyen működik a Google Meet. A programban megtalálható a prezentálás funkció, amely révén a pedagógusok saját számítógépük kijelzőjét mutathatják a diákoknak, azaz a gyerekek így láthatják az ott szereplő ábrákat és jegyzeteket, amiket a tanár magyarázattal egészít ki.
A technika ördöge azért sokszor bekavar, visszatérő probléma az online kommunikációban a visszhang, illetve a mikrofonok gyakran recsegnek, így célszerű mindenkinek – aki éppen nem beszél – lenémítania magát. Feladatokat a Google Tanteremben kapnak, itt a tanárok által megszabott határidőre kell elkészülni a diákoknak, akik a munkájukra rögtön visszajelzést is kapnak.
A fentebb említett „lassításra” utalnak Anna szavai is, aki azt mondja:
a pedagógusoknak is rá kell érezniük, az online tanítás során mi a megfelelő feladatmennyiség, tapasztalatai szerint ugyanis sok tanár hajlamos túlzásba esni e téren.
„De azért kivitelezhető minden, próbálnak időt hagyni nekünk, hogy beleszokjunk a rendszerbe”, teszi hozzá.
A diákok észrevételei azt mutatják, nincs most két egyforma tanár vagy tanóra Magyarországon, így a felkészültség szintje is eltér: természetesen mindig lesznek olyanok, akik azért aggódnak, hogy újra kell-e majd járniuk ezt az évet, mások szinte ajándékként tekintenek az új rendszerre.
Az általunk megkérdezettek szerint szem előtt tartani, hogy a távoktatásban az önálló tanulás jóval hangsúlyosabb szerepet tölt be, hiszen a diákoknak a megosztott anyagok segítségével egyedül kell feldolgozniuk a tananyagot. A tanároknak pedig ezt kell ösztönözniük, és ehhez kell megtalálniuk az alkalmas platformot.
Érdemes időt befektetniük az intézmények fenntartóinak, az iskoláknak, hogy a távoktatás során a kommunikációra egységes megoldást alakítsanak ki. Ez mindenkinek a munkáját megkönnyíti. Bízom benne, hogy a kialakult helyzet a magyar oktatást hosszú távon is modernizálja
– teszi hozzá Dominik.
Írta: Grád-Kovács Márta 2020.04.12..
forrás: 24 hu
Szerző: Filipcsin Ilona - Online otthonoktatás | Online otthonoktatás
Óriási kihívással néznek szembe a magyar pedagógusok, akik hétfőtől online órákat tartanak majd diákjaiknak a koronavírus-járvány miatt. Orbán Viktor valószínűleg nem tévedett nagyot, amikor azt mondta, „lehet, hogy még döcögni fog”, a „digitális átállás” oroszlánrésze ugyanis a tanárokra maradt, akik gyakorlatilag a bejelentés pillanata – vagyis péntek éjjel – óta folyamatosan különböző Facebook-oldalakon és csoportokban igyekeznek tanácsokat kérni és adni arról, hogy mégis mi fog történni hétfő reggel 8-kor.
Hiszen a legtöbb pedagógus és diák számára egy egészen új rendszer lép életbe, aminek a kidolgozására nincs idő, így a próba is élesben fog megtörténni. A kicsit sem megnyugtató helyzet ellenére mégis úgy tűnik, nem uralkodott el teljesen a pánik, sokkal inkább erős segítő szándék sugárzik szinte minden posztból és kommentből az egymás segítésére megalakult csoportokban.
Ahogy a két nap alatt csaknem 53 ezer fősre duzzadó Online otthonoktatás nevű Facebook-csoport névjegyében olvasható, a cél nem más mint:
„Programok, alkalmazások, online platformok, virtuális tantermek, digitális oktatással foglalkozó portálok, kiadványok, megoldások és kérdések: ezeket várjuk itt. És értelmes, konstruktív és pozitív légkörű beszélgetéseket. Mert minden rendben lesz, és addig is tanítunk és tanulunk a neten keresztül.”
Miközben olyan alapvető gyakorlati kérdések is foglalkoztatják a tanárokat, hogy hogyan tudnak tesztet íratni, vagy alsósoknak németet tanítani online, van, aki amiatt aggódik, hogy a gyerekek motiválatlanok lesznek és nehéz lesz rábírni őket, hogy szórakozás helyett tanulásra használják a digitális eszközeiket, de arra vonatkozóan is érkezett kérdés, hogy vajon honnan lesz 2 nap alatt számítógépük és internetük a szegregátumokban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek.
A csoportban rengetegen ajánlják fel a segítségüket a távoktatásban jártas pedagógusoktól kezdve a szoftverfejlesztőkön és mobilszolgáltatókon át a színházak bezárása miatt átmenetileg munka nélkül maradt színészekig, akik épp kötelező olvasmányok, versek és egyéb szövegek felolvasását vállalják, hogy ezzel is könnyebbé, színesebbé tegyék az órákat.
Időközben az Oktatási Hivatal is kiadta saját módszertani ajánlását a hétfőn életbe lépő távoktatási rendszerrel kapcsolatban, amelyből kirajzolódik, hogyan változik a pedagógusok pozíciója azzal, hogy fizikailag nincsenek egy térben a diákjaikkal:
„Az oktatásban a pedagógus szerepe összetett. Egyfelől a pedagógus mint információforrás, a tudás átadója és a különféle kompetenciák fejlesztője áll a tanulók rendelkezésére, másfelől a tanuló önálló tanulását támogató motiváló, irányító, tutor szerepe is van. Egy olyan helyzetben, amikor a pedagógusnak nincs lehetősége közvetlen személyes kapcsolatot fenntartani a tanulókkal, az utóbbi szerepköre válik hangsúlyosabbá: támogatnia kell a tanulók önálló tanulását, információ-felkutatását és -feldolgozását”
– írják.
És bár úgy tűnik, a pedagógusok (vagy legalábbis egy részük) nincsenek teljesen elkeseredve a helyzettől annak ellenére sem, hogy sok kérdés jelenleg is megválaszolatlanul lóg a levegőben, a legpozitívabban minden bizonnyal maga az Oktatási Hivatal vélekedik a vészhelyzetben összetákolt oktatási sufnituningról. Mint azt a hivatal ajánlásában olvashatjuk:
„Tisztában vagyunk vele, hogy az új munkarend komoly kihívás mindannyiunk számára. Próbáljunk rá úgy tekinteni, mint a magyar oktatást ért legnagyobb innovációs lehetőségre!”
Írta: CSENGEL KARINA 2020.03. 15.
forrás: merce hu
Szerző: Filipcsin Ilona - Online otthonoktatás | rólunk írták
Mivel hétfőtől a koronavírus-járvány miatt zárva lesznek az iskolák, digitális oktatásra kell átállni. Ez nem egyszerű feladat, pénteken Orbán Viktor is azt mondta, hogy még nem sikerült kiépíteni az ehhez szükséges infrastruktúrát.
Az Online otthonoktatás Facebook-csoportban viszont már csütörtök óta több tízezren gondolkoznak azon, milyen eszközökkel lehetne folytatni a tanítást. „Programok, alkalmazások, online platformok, virtuális tantermek, digitális oktatással foglalkozó portálok, kiadványok, megoldások és kérdések: ezeket várjuk itt. És értelmes, konstruktív és pozitív légkörű beszélgetéseket. Mert minden rendben lesz, és addig is tanítunk és tanulunk a neten keresztül” – írják a bemutatkozásban.
Sokan önkéntes segítséget kínálnak például tananyagkészítésben, Google-alkalmazások megtanításában, online tesztek készítésében vagy elektronikus adatbázisok használatában. Elkezdték összegyűjteni a tanulástámogató oldalakat is, benne mindenféle weboldallal, ami hasznos lehet a kényszerszünet idején.
Közben az Oktatási Hivatal is kiadott egy módszertani ajánlást a digitális oktatás megszervezésére.
Írta: Szurovecz Illés 2020.03.14.
forrás: 444 hu
Szerző: Filipcsin Ilona - Online otthonoktatás | rólunk írták
Néhány nappal ezelőtt indult el az Online otthonoktatás nevű csoport a közösségi médiában, melynek mára már több mint ötvenezer pedagógus és szülő a tagja. Alapítóját, Fülöp Hajnalka újságírót, tudatos internethasználat oktatót és digitális pedagógia szakértőt kérdeztem arról, hogy miért ilyen népszerű ez a csoport, és kinek érdemes csatlakoznia.
– Miért hoztad létre a csoportot és kiket vártok?
Március 12-én este hoztam létre, és rögtön már az első órában ezren lettünk. A csoport létrehozásakor már tapintható volt a feszültség a pedagógusok, a szülők és a diákok között a koronavírus-veszélyhelyzet miatti iskolabezárás kapcsán. Ekkor határoztam el, hogy elébe megyek a dolgoknak, és a közösség erejét kérem, hogy összegyűjtsük a tanulást segítő, otthon, az iskolától távoli környezetben is használható digitális eszközöket.
Reméltem, hogy egy támogató, alulról szerveződő közösség jön létre az érintettekből, és az egyéni tudások egy kollektív tudásbázissá alakulnak.
Elsősorban innovatív pedagógusok körében terjesztettem és néhány szülői csoportban. Digitális pedagógiával is foglalkozó oktatóként kialakítottam az évek során egy kapcsolati hálót, amiben sok, a témához értő és gyakorló szakember van, ők voltak az első csoporttagok. Azóta több, mint ötvezenerre szökött fel a csoport taglétszáma, és az iskolákat érintő intézkedések bejelentése óta szinte másodpercről másodperce növekszik.
– Mik az eddigi tapasztalatok, mennyire hasznos a csoport, milyen a hangulat?
A tapasztalatok szerint a pedagógusok nagyon hálásak és inspiráltak, legalábbis erről posztolnak, üzennek a legtöbben.
A második leggyakoribb érzelem és téma, ami megjelenik, az az aggodalom és a zavartság, hogy ennyi teljesen új lehetőség között és ennyire új területen, hogy fognak pedagógiailag korrekt munkát végezni?
Ki fog segíteni nekik, milyen eszközöket válasszanak, hogy használják jól ezeket, és hogyan fogjanak hozzá?
A harmadik pedig a nekik is választ nyújtó támogató felajánlások, szoftverek, virtuális tantermek, digitális tananyagok, applikációk, technikai segítségek – ezekből is rengeteg érkezik. Ötlet, kérdés is sok van. Széles a gondolati ív is: olvasható felajánlás a legnagyobb rendszerszintű segítségtől (pl. komplex iskolai virtuális oktatási keretprogram) a legkisebbig (pl. hogyan kell matematikai képleteket irni applikációból, telefonról). Jelenleg a rendszerezés a legfőbb feladatunk, a pedagógiai céloknak és a NAT-nak megfelelően kezelhető, jól használható tudásbázist szeretnénk létrehozni. Természetesen az oktatási irányítás útmutatásait is figyelembe vesszük, és a digitális átállásban azokkal együtt segítjük a pedagógusokat, szülőket és a gyerekeket.
– Szülőknek érdemes csatlakozni?
Mindenképpen érdemes, mert a szülők alulról jövő kezdeményezéseire is szükség van. Helyi megoldások kellenek, például osztályban, iskolában akár kisebb tanulócsoportokat alkotni. A szülőkre most még nagyobb felelősség hárul, külön készülök én is nekik információkkal: hogyan hozzunk létre új, otthoni tanulást segítő napi rutinokat, hogyan hozzunk létre tanulási környezetet, hogyan kommunikáljunk a gyerekkel, hogy kezeljük a felmerülő érzelmileg telített helyzeteket.
A lényeg: csak lassan és nyugodtan.
Nem kell hétfőn reggel online témazárót írniuk, sőt, egy hónap múlva sem biztos, hogy ez lesz a legfontosabb. Induljunk el, hozzunk létre közösségeket az egészséges és derűs, pozitív jövőbe vetett rendületlen hit mentén.
Legyünk mentálisan erősek és figyeljük a megoldáskozpontú csoportokat. Ebben segítünk mi is. Időnk van és minden rendben lesz. Ezek a fontos „megerősítések”.
Fülöp Hajnalka újságíró, tudatos internethasználat oktató, a digitális pedagógiában is jártas szakember, öt gyermek édesanyja, a Tudatos Digitális Szülők Facebook-oldal szerkesztője.
Írta: Péterfy Hajnal 2020.03.15.
Forrás: kepmas hu
