fbpx
A tehetség kézikönyve már nyomtatott formában is elérhető

A tehetség kézikönyve már nyomtatott formában is elérhető

A tehetség kézikönyve a Matehetsz, azaz a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége tíz éves működése során kutatott és felhasznált szakmai anyag összesített közzététele, elsősorban pedagógusok, tehetségsegítő szakemberek, szülők számára. A kötet megjelenését és ingyenes terjesztését a Nemzeti Tehetség Program NTP-HTSZ-M-19 és  NTP-HTSZ-M-20, valamint a Tehetségek Magyarországa Program EFOP 3.2.1-15-2016-00001 kódjelű pályázataival támogatja.

A kézikönyv a műfajához hűen bemutatja a hazai tehetségsegítés történetét, a tehetséggondozás legkorszerűbb pedagógiai és pszichológiai alapjait, a különböző tehetség-modelleket, a fejlesztőprogramok jellemzőit; kitér az intelligencia, a kreativitás, a tehetségazonosítás fogalmaira, taglalja egyebek mellett a versenyek szerepét, a genetika és a környezeti hatások arányait, valamint bemutatja az utóbbi évtizedek magyar programjait és nemzetközi tendenciáit.
A köznevelési tantárgyakat és az emberi alkotótevékenység sokféleségét is szem előtt tartva a könyv 14 nagy tehetségterületet emel ki és mutat be, ezek a matematika, biológia, kémia, fizika, irodalom, nyelv, zene, vizualitás, sport, tánc, informatika, valamint bemutatásra kerülnek a vezetői, a spirituális és a szociális terület tehetségjellemzői is. A kötet tartalomjegyzéke átláthatóvá teszi felépítését, egyúttal megkönnyíti az egyes fejezetek közötti böngészést.

tehetség kézikönyve

Középiskolai felvételire készülünk 2. rész – Hogyan készüljünk a felvételi vizsgára?

Középiskolai felvételire készülünk 2. rész – Hogyan készüljünk a felvételi vizsgára?

A középiskolai és gimnáziumi felvételi  vizsgák ideje január, azonban a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni. Akár hat osztályos gimibe, akár kilencedik évfolyamra készülünk, matekból és magyarból  felvételi feladatsort kell írni, aminek az eredménye beleszámít a pontjainkba. Cikksorozatunkban végig vesszük a felvételire való jelentkezést, a vizsgára való felkészülés leghatékonyabb módjait, tanácsot adunk az utolsó napokra és támogatást nyújtunk arra az esetre is, ha nem éppen úgy sikerülne a vizsga, ahogy azt vártuk.

A felvételi vizsgák  – akár magyar, akár matematika – típusfeladatokból épülnek fel. A vizsgára való tudatos felkészüléssel egyrészt begyakorolhatjuk a típusfeladatokat, másrészt rutint szerezhetünk vizsgahelyzetben  és így a vizsgadrukk, a stressz mértéke is csökkenthető.

Ismerjük meg, hogy mit várnak el tőlünk!

Keressük fel az Oktatási Hivatal portálját és töltsünk le néhány feladatlapot az elmúlt évek feladataiból! Az Oktatási Hivatal oldalán évekre visszamenőleg 2001-től megtalálhatóak a Központi írásbeli feladatsorok, javítási-értékelési útmutatók  (klikk a linkre) A 9. évfolyam és a 6 és 8 osztályos gimnáziumba készülők feladatlapjai külön-külön szerepelnek.
matematikából és magyarból 10-10 feladatot kapnak a diákok, amelyre feladatlaponként 45 perc áll rendelkezésre. Az utolsó feladatra mindkét tárgyból legalább 10-15 percet kell fordítani, azaz feladatonként a megoldásra kb 3 perc áll rendelkezésre. Ez elsőre nagyon rosszul hangzik, azonban tudni kell, hogy vannak könnyebb feladatok, amit gyorsan és egyszerűen meg lehet oldani, így a többi feladatra több idő marad. Fontos tudni, hogy a feladatokra adott pontok részpontokból állnak. A részpontok megszerzése csak akkor lehetséges, ha mindent leírunk, ami a fejünkben van. Figyeljünk oda arra, hogy az, ami nincs leírva, arra nem lehet pontot adni. Inkább több legyen, mint kevesebb. Ez alól a szabály alól csak azok a feladatok kivételek, ahol pontosan meg van szabva, hogy csak egy helyes választ írjunk le. (Általában a magyar feladatlapban vannak ilyen feladatok)

Töltsünk ki egy feladatlapot!

Első alkalommal ne stresszeljük túl, ne nézzük az időt sem. Első alkalommal csak az a fontos, hogy felmérjük a magunk tudását és azt, hogy mi vár ránk. Keressünk egy nyugodt és csendes helyet és töltsünk ki egy feladatlapot. Minden kérdést legalább kétszer olvassunk  el, mert sokszor a részletek is fontosak. Ne kapkodjunk! Valószínű, lesz olyan feladat, ami felett csak ülünk és ülünk, de nem tudjuk, hogy miként oldjuk meg. Nem kell pánikolni!  Hagyjuk ki nyugodtan azokat a feladatokat amik nem mennek és lépjünk tovább. A feladatlap kitöltését követően a javítási útmutató segítségével ellenőrizzük le tudásunkat! Sok a hiba? Semmi pánik! Most már tudjuk, hogy jelenleg hol állunk a felkészülésben.  Innen indulunk el.

Figyeljük a hibákat és keressük meg a megoldást!

Második alkalommal már minden egyes feladatnál használjunk segítséget: könyvet, internetet, YouTube videót. Nem a konkrét feladat kipuskázása a cél, hanem az, hogy a hiányzó ismereteket megtanuljuk. Pl. ha a mértékegység átváltásnál probléma  merül fel, akkor keressük meg a mértékegységeket és vegyük át még egyszer az anyagot. Magyar feladatlapnál, ha a határozókat keverjük, akkor nézzük át és tanuljuk meg azt a tananyagot. Miért fontos ez? Mivel a feladatlapok típusfeladatokból épülnek fel, így  pontosan be lehet gyakorolni az egyes típusfeladatokat. Jó eséllyel szerzünk pontokat és mint tudjuk, minden pont számít.

Készítsünk tervet a témaköröknek

A feladatlapok kitöltése mellett vegyük át a tananyagot témakörönként. Készítsünk egy felkészülési naptárt, amiben pontosan felírjuk, hogy melyik napon melyik témakört nézzük át. A tervezéskor figyeljünk arra, hogy csak akkor van értelme, ha végig következetesen szánunk időt a gyakorlásra.

Szerezzünk rutint! ( 2-4 héttel az írásbeli vizsga előtt)

Minél több feladatlapot töltünk ki, annál nagyobb rutinunk lesz. Ha már megismertük a feladatlapok nyelvezetét, gyorsabban átlátjuk a feladatok fontos részeit és egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy betömködjük a tudásunkban lévő lyukakat, már figyelhetünk az időre is. Vegyünk elő egy feladatlapot, egy órát, keressünk egy nyugodt helyet, ahol senki nem zavar (ne vigyünk magunkkal mobiltelefont sem) és álljunk neki úgy a megoldásnak, hogy közben figyelünk az időre is. Fontos, hogy ha egy feladatot nem tudunk megoldani, akkor ne időzzünk felette (30 másodperces szabály). Menjünk a következő feladatra és majd ha maradt időnk, akkor visszatérünk rá.

Első alkalommal nem fogunk beleférni az időbe, ne keseredjünk el. A következő alkalommal jobban fog menni.

Kérjük segítséget!

A pedagógusoka azért vannak az iskolában, hogy segítsenek. Az utolsó évben mind matek, mind magyar órán biztosan helyet kapnak azok a kérdések, témakörök, amit nehezebb elsajátítani. Bátran tegyél fel kérdéseket a pedagógusnak, kérd, hogy magyarázza el neked az anyagot, mert szeretnéd érteni.

Az interneten rengeteg olyan YouTube videó és segédanyag van. A Google keresőjébe beírva bármely témakörre rengeteg választ kapunk akár videós, akár írásos formában. Használd ki ezeket  lehetőségeket, hogy az írásbeli vizsgád a lehető legjobban sikerüljön. Tudod, egy plusz pont is sokat ér!

Használjunk ki minden lehetőséget arra, hogy felkészüljünk. A középiskolák minden évben indítanak felvételi előkészítő formákat. Akár helyben, akár online formában. Ezek az ingyenes és mindenki számára elérhető segítségek mind segítenek abban, hogy jó eredményt érjünk el.

 

 

 

 

Az emberi erőforrások miniszterének a járványhelyzettel kapcsolatos tanügyi döntései

Az emberi erőforrások miniszterének a járványhelyzettel kapcsolatos tanügyi döntései

Az oktatas.hu oldalon november 10-én megjelent az emberi erőforrások miniszterének a járványhelyzettel kapcsolatos tanügyi döntései. A három dokumentum a linkekre kattintva olvasható.

 
(fejlesztő nevelést – oktatást végző iskola, felnőtt oktatást végző általános iskola, alapfokú művészeti iskola, középiskolai és azok kollégiumai részére)
 https://onlineotthonoktatas.hu/wp-content/uploads/2020/11/Az-emberi-eroforrasok-miniszterenek-2020-XI-10-levele-azerintett-int-vez.pdf
 
 
(fejlesztő nevelést – oktatást végző iskolák, általános iskolák felnőttoktatás, alapfokú művészeti oktatás, középiskolai kollégiumok)
 https://onlineotthonoktatas.hu/wp-content/uploads/2020/11/EMMI_a_tantermen_kivuli_digitalis_munkarend_bevezeteserol.pdf
 
Középiskolai felvételire készülünk 2. rész – Hogyan készüljünk a felvételi vizsgára?

Középiskolai felvételire készülünk 1. rész – Melyik iskolába jelentkezzen gyermekünk?

A középiskolai és gimnáziumi felvételi  vizsgák ideje január, azonban a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni. Akár hat osztályos gimibe, akár kilencedik évfolyamra készül gyermekünk, matekból és magyarból  felvételiznie kell a mai törvények szerint. Cikksorozatunkban végig vesszük a felvételire való jelentkezést, a vizsgára való felkészülés leghatékonyabb módjait, tanácsot adunk az utolsó napokra és támogatást nyújtunk arra az esetre is, ha nem éppen úgy sikerülne a vizsga, ahogy azt vártuk.

 

1. Indulásként töltsünk ki pályaorientációs kérdőívet!

A Nemzeti Pályaorientációs Portálon van néhány kérdőív, amelynek segítségével megtudhatjuk, hogy gyermekünk milyen képességek, készségek birtokában van, milyen tantárgyak után érdeklődik, milyen kompetenciákkal rendelkezik stb.. A kitöltött kérdőívekben kapott válaszuk alapján már el lehet indulni és megkeresni azt az iskolát, ami a gyermekünk érdeklődésének a legmegfelelőbb oktatást nyújtja.

 

2. Keressük fel az iskolák holnapjait és keressük a felvételi tájékoztatókat.

Minden iskola a tanév második hónapjában közzé teszi felvételi tájékoztatóját, melyben megjelöli, hogy az adott tanévben milyen szakokat szeretne indítani, az indított szakokra hányan jelentkezhetnek és milyen módon lehet jelentkezni. Néhány szakiskola kivételével minden középiskola középfokú felvételi vizsgán való részvételhez köti a jelentkezést.

 

3. Vegyünk részt több iskolák által szervezett nyílt napon, és ha van rá lehetőség látogassunk el a Pályaorientációs kiállításra

A legjobb, amit tehetünk, hogy személyesen látogatunk el egy-egy iskolába, mert így saját tapasztalatunk lesz az adott intézmény légköréről, az ott tanuló diákokról. A nyílt napokon betekinthetünk az iskola életébe, mert bár a tanulás fontos, azonban a legfontosabb az, hogy gyermekünk jól fogja-e érezni magát az iskola falain belül. A látogatás során bátran kérdezzünk a diákoktól is, hiszen ők azok, akik a leghitelesebben tudnak nekünk válaszolni arról, hogy mennyire érzik jó döntésnek azt, hogy abban az iskolában tanulnak.

A 2020-as tanév járvány helyzete miatt az iskolák nem szerveznek hagyományos nyílt napokat, így ezt a lehetőséget nem vehetjük igénybe, azonban online formában biztosan szerveznek webinárt vagy előadásokat, hogy bemutatkozhassanak. Az iskolák holnapjai, FB oldala, YouTube videócsatornája biztosan sok érdekes és hasznos tartalommal árja az érdeklődőket.

 

4. Minél előbb kezdjük el készülni a középiskolai felvételi vizsgára.

Nem lehet elég korán kezdeni a felkészülést, hiszem az elmúlt évek teljes tananyaga szerepelhet a vizsgákon. Van is pár remek tippünk, de ezt majd a legközelebbi cikkben…

 

5. Jelentkezzünk központi írásbeli vizsgára!

A középiskolai központi írásbeli vizsgára minden tanév december elején kell jelentkeznie a diáknak (szülőknek) önállóan. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét az Oktatási Hivatal  november közepén t közzéteszi a honlapján. Az írásbeli vizsgák „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAPJÁT” abba a vizsgát meghirdető középiskolába (a megfelelő feladatellátási helyre) kell a tanulónak benyújtania, ahol a központi írásbeli vizsgát meg kívánja írni. A tanuló maga dönti el, melyik vizsgaszervező intézménybe nyújtja be a központi írásbeli vizsgára való jelentkezési lapját, függetlenül attól, hogy a későbbiekben a felvételi eljárás keretében melyik középfokú intézménybe kíván majd jelentkezni, és milyen jelentkezési sorrendet jelöl meg. A központi írásbeli vizsgát szervező iskola minden hozzá forduló tanuló jelentkezését köteles fogadni.
gy tanuló csak egy intézménybe jelentkezhet központi írásbeli vizsgára. Tehát a központi írásbeli vizsgát mindkét tárgyból ugyanabban az intézményben kell megírnia. A pótló írásbeli vizsgát is csak az az intézmény szervezheti meg a tanuló számára, amely intézményben a központi írásbeli vizsgára jelentkezett. Az Arany János Tehetséggondozó Programra pályázatot benyújtóknak az első helyen megjelölt középiskolában kell teljesíteni a központi írásbeli vizsgát. Lehetnek olyan tanulók is, akik csak az egyik tárgyból jelentkeznek vizsgára. Ebben az esetben nekik csak azt az egy központi írásbeli vizsgát kell teljesíteniük. További részletes információ az Oktatási Hivatal holnapján található.

6. Felvételi jelentkezési lapok kitöltése. – SORREND

Mennyire maradjunk a realitásoknál vagy mennyire merjünk elrugaszkodni a jelentkezési lapok kitöltése során az iskolák bejelölésénél? Közhelynek hangzik, de állítsunk fel egy álomsorrendet. Melyik az az iskola, ami gyermekünk szívéhez a legközelebb áll? A legelső helyre olyan iskola kerüljön,  amelyik az iskolai nyílt napok, és a begyűjtött információk alapján a legnagyobb boldogsággal töltené el a gyermekünket, ha oda bekerülne. Nem baj, ha kicsit elrugaszkodottnak tartjuk gyermekünk döntését. Legyen az az első, amit a legjobban szeretne. Ezután haladjunk visszafelé. Minden középfokú iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. A felvételi eljárás során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület jelölhető meg.
FONTOS! Bátran jelöljünk meg több iskolát, és több tanulmányterületet, mivel a felvételire való jelentkezés lezárultával a felvételi vizsgák eredményeinek birtokában már új iskolát nem vehetünk fel a listánkra, már csak arra lesz lehetőségünk., hogy  sorrendet módosítsunk.

 

Vissza az iskolába? Újra indulhat-e az iskolai oktatás? – javaslatok

Vissza az iskolába? Újra indulhat-e az iskolai oktatás? – javaslatok

Enyhítik a kijárási korlátozásokat, sorra vezetik be a lazításokat a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti szigorú intézkedések után. De mi lesz az iskolákkal? Lesz-e még idén tantermi tanítás, vagy marad a digitális munkarend? Ezt járjuk körbe, javaslatok szintjén.

Oktatási munkacsoport tesz javaslatokat a kormány számára a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetben, 2020. március 13-a óta. Ekkor jelentette be a miniszterelnök a munkacsoportok létrehozását. Az Oktatási Akciócsoport vezetője Maruzsa Zoltán,  az EMMI  köznevelésért felelős helyettes államtitkára. 

Az oktatási munkacsoport javaslatokat  tesz, a döntést a kormány hozza meg, és a Magyar Közlönyben hirdetik ki.   A munkacsoport tagja Horváth Péter is, aki a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, gyakorló pedagógus,  a győri Révai Gimnázium igazgatója.

 Ez az összeállítás az ő nyilatkozata alapján készült, ami 2020. május 14-én hangzott el a Kossuth Rádióban (08:26 perctől). 

 Horváth Péter  meglátásait az újraindításnál figyelembe vehető szempontokat mondta el, saját véleménye szerint.

Ezeket 7 pontban foglaljuk össze:

  • településenként eltérő döntéseket hozhatnak
  • a fertőzöttségi adatokat figyelembe véve elsősorban
  • az alsó tagozatosak körében lenne érdemes  elsőként a tantermi oktatás újraíndítását végiggondolni 
  • nem lehet kötelezővé tenni a tantermi oktatást,
  • nem lehet a tantermi és a “tantermen kívüli digitális munkarend” szerinti oktatást párhuzamosan fenntartani
  • az iskolák és a korábbi fenntartók, a települések véleményének kikérését javasolják,
  • vagyis a  településeknek és az iskoláknak lehetőségük legyen eldönteniük, mit támogatnak, és mit nem.

Mivel a koronavírus világjárvány, így számos más országban is a tantermi oktatás helyett az online megoldásokat vezették be. A fokozatos újraindulásokra több példa is adódik: 

 Külföldi megoldások:

  • Nem áll vissza teljesen és mindenkire kötelezően egyszerre  a jelenléti oktatás
  • napszakonként felváltva járnak iskolába
  • felváltott napokon járnak a diákok iskolába

A tanév vége:

június 15-e a hatályos  Kormányrendelet szerint a tanév utolsó napja.

 Rendkívüli iskolai működés a nyári hónapokban: 

  • a koronavírus járvány miatt sok szülő kényszerült 2020. március 13-a óta szabadságának előrehozott kivételére
  • ebből következik, hogy sok szülőnek elfogyott már  szabadságkerete
  • A gyermekek nyári felügyeletében az iskoláknak is javasolt részt venni, a következő keretek átgondolása lenne aktuális:
    • ügyeleti rend
    • napközi ellátás
    • tematikus tábor

A rendhagyó módon elrendelt többletfeladatok ellátásának személyi-tárgyi feltételeinek  megszervezéséről még nincs részletes információ. 

Iskolai közösségi események

  • a nyolcadikosok, végzős középiskolások (és óvodások) ballagása a hagyomány szerinti májusi időpontokban elmarad, ezek pótlását jelenleg nem támogatják
  • évzárót lehet nyitott térben tartnai: pl. a  bizonyítványok átadásakor 
  • szintén az érvzáróknál: kötelező óvintézkedések betartását javasolják: szocális távolságtartás (1,5 méter), szabadtéri jelenlét. 

Javító- és osztályozóvizsgák megszervezése

  Nem feledkeztek meg az elégtelent kapó tanulók vizsgázásának körülményeiről sem. 

  • online körülmények között lenne az ideáis
  • jelenléti vizsgázás is megoldható, a biztonsági előírásokkal 

A fentiek tehát nem hivatalos bejelentések: a fentiek HOrváth Péter meglátásai, aki az Oktatási Akciócsoport tagja. Ő tehát javaslatokat fogalmaz meg, azok elfogadásáról vagy elvetéséről és az  iskola újraindításáról a kormány dönt. A kormány tagjai folyamatosan üléseznek, a járványügyi helyzet változásának megfelelően hoznak és hirdetnek ki döntéseket. 

A várható bejelentés a miniszterelnök Facebook- oldalán, a az online is közvetített Kormányinfón fogja bejelenteni  Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.Az információ frissülése esetén az Onlineotthonoktatas.hu oldal is tájékoztatja olvasóit.

Forrás: infostart.hu, Magyar Pedagógus Kar honlapja, Médiaklikk