fbpx

Egy hete zártak be az iskolák. A kezdeti kapkodás után rengeteg jó gyakorlat született az otthontanuláshoz. Radó Péter oktatáskutató szerint, ha ezek beválnak, szeptembertől pedagógiai forradalom indulhat az oktatásban. Mutatunk néhány példát arra, milyen ötletek, alkalmazások és módszerek válhatnak be hosszú távon az online tanulásban.

Radó Péter oktatáskutató szerint a pedagógusok túlnyomó többsége egyelőre láthatatlan, van azonban egy kisebb közösség, jellemzően a magasabb státuszú iskolákban, melynek tagjai kifejezetten aktívak. Ők azok, akik rengeteg egyéni ötlettel vetették bele magukat az online tanításba. Ötleteiket az Online otthonoktatás elnevezésű Facebook csoportban osztják meg egymással. A csoport tagjainak száma mára több mint 80.000 tagot számlál, ez a szám pedig egyre csak nő.

A csoporthoz szülőként is érdemes csatlakozni. Mivel eddig jellemzően offline gyakoroltunk és csináltuk meg a házi feladatokat, fogalmam sem volt róla, hogy mennyi jó alkalmazás létezik. A kisebbik lányom másodikos, matekból épp a szorzás-bennfoglalást veszik, nyelvtanból visszatérő probléma a j-s és ly-s szavak helyesírása. Ehhez javasolták a csoporttagok a Wordwall nevű alkalmazást, játékos feladatokkal. De ugyanilyen jónak tűnik a Learningapps is. (Azért persze maradnak a könyvek, munkafüzetek is, saját eszközök is, lásd memóriakártya a szorzás gyakorlására. Nem akarom az online gyakorlást túlmisztifikálni.)

Szintén ebben a csoportban értesültem róla, hogy a Mozaik kiadó tanév végéig ingyenessé tette a digitális tananyagait. Ennek a csomagnak én a videóit szeretem a legjobban, igaz, többségük nagyobbaknak való. A gimnazista korosztálynak hasznos lehet a pedagógusoktól kapott sok-sok link is, ami színházi előadásokhoz, egész pontosan kötelező olvasmányok színházi adaptációihoz vezet.

De érdemes a bejegyzések témáin belül a szülőknek szóló beszélgetésre is rákattintani, már csak az ehhez hasonló kreatív ötletek miatt is:

„Civakodó kistesóknak projekt, csapatmunka és tornaóra: vigyétek át ezt a gyerekmatracot (nehéz, nincs rajta fogás, nyaklik) a lakás egy másik szobájába úgy, hogy nem ér hozzá semmihez. Akárhányszor lehet próbálkozni.A mieink vagy 20 percig küzdöttek 15 perc PlayStation-önözésért – írta egy apuka. 

És azért is, mert itt kaphatnak a szülők tippeket ahhoz is, hogyan magyarázzanak el a kisgyereküknek egy-egy új matek tananyagot, feladatot. (Amit érteni még lehet, hogy értenek, de hogy miként kell elmagyarázni…)

Email, viber, Facebook vagy épp Google tanterem

A tananyagok megosztására a csoportban, de az általunk megkérdezett diákok körében is a Google classroom tűnt a legnépszerűbbnek, mert alkalmas rá, hogy tanár is, diák is feltöltse a feladatait, linkjeit, vagy épp videó üzeneteit. Előnye, hogy minden egy helyen van, semmit nem kell mellette emailben, Facebookon, a Krétán, vagy épp ezeken a felületeken párhuzamosan egymásnak küldözgetni.  (Használata természetesen azt feltételezi, hogy a gyerekeknek van otthon saját laptopjuk, vagy ha nincs, kölcsön tudják kérni azt a szüleiktől.)

„8-kor kezdődik az első órám, pont úgy, mint a suliban – meséli a Teams appról egy budapesti gimnazista. – Van egy kalendáriumunk, amiben pontosan látjuk, hogy mikor, milyen óra következik. A megadott idősávban megnyomjuk a join gombot, és már jelen is vagyunk az órán. A tanárok néha bekapcsolják a videókamerát, mi ritkán. Kicsit fura volt az elején, hogy csak halljuk egymást, de mára már megszoktuk. Nyilván sokkal élvezetesebb az offline, közös térben történő tanulás, de átmenetileg azért ezt is ki lehet bírni.”

És mi van a jóval nehezebb helyzetben lévő alsótagozattal? Videóórákról itt elvétve hallani, úgy tűnik, ezekben az osztályokban inkább az alábbi (már említett) módszerek terjedtek el.

Google classroom: Első osztályban természetesen még nem tudják egyedül használni a gyerekek, de beszéltünk olyan szülőkkel, akiknek a másodikos gyereke az első héten már megtanulta, hol érheti el az aznapi feladatokat, amit utána részben a szülő segítségével, részben egyedül végez el. Ez az új anyag átadását azonban nem oldja meg. Az elmaradt tanári magyarázatot vagy a szülő próbálja pótolni, jobb esetben a tanító feltölt egy-egy rövidebb saját videós magyarázatot, youtube linket.

Emailek: Valószínűleg az első héten még az emailben kiküldött feladatok jelentették a leggyorsabb módszert a tananyag megosztására. Ezt valamelyik tanár napi, más heti lebontásban küldte a szülőknek. Az alsótagozatos gyerekeknek ritkán van email címünk, de ismerünk olyan családokat, akik a mostani helyzet miatt csináltak egyet a gyereküknek, a tanító levelét azonnal továbbították, a gyerek utána egyedül jelölte be a házi feladatokat a könyvekben, füzetekben, és csak akkor kért segítséget, ha elakadt. Tegyük hozzá, ez igen-igen nagyfokú önállóságot igényel…

Módszerek alakuló színes tárháza ide-oda, Radó Péter oktatáskutató szerint a jelenlegi helyzetben „el kellene engedni azt, hogy van tananyag, kivéve az érettségiző diákok esetében.” Bár az iskolák gyakorlata nagyon különböző (valahol élményalapú tanulásra váltottak és mini-projekteken dolgoznak a gyerekek, máshol ugyanazt a menetet követik, mint eddig, csak épp önálló tanulással), valószínűleg az oktatási intézmények túlnyomó többsége megpróbálja majd az idei tanévet a központi tanterv alapján befejezni.

 

írta: BAKÓCZY SZILVIA 2020.03.23.

forrás: hogyanmondjamelneked hu