fbpx
Így csökkenthetjük a stresszt az otthonoktatásban

Így csökkenthetjük a stresszt az otthonoktatásban

Több, mint egy hónapja, hogy otthonunkba költözött az oktatás, és bár már volt időnk barátkozni a helyzettel, egyikünk számára sem könnyű. Még, ha jól fel is vettük a napok ritmusát, időnként akkor is feszült perceket, órákat élhetünk meg. Szülőként kénytelenek vagyunk pedagógus szerepet is betölteni, a tanulással kapcsolatban szabályokat alkalmazni és betartatni gyermekünkkel, sokszor úgy, hogy közben a munkánkat és egyéb otthoni teendőinket is el kell látnunk.

Close up of a mother working from home

Megnövekedett terhekkel egyensúlyozunk a munka és a családi élet, a pedagógus és a szülő szerep között. Pedagógusként feszültséget okozhat az új oktatási módszerekhez való alkalmazkodás, az új ismeretek, a digitális technika megismerésének, elsajátításának nehézsége, a tanítványaink hiánya, vagy éppen a szülők online órába történő beleszólása. A gyerekek hiányolják társaikat, a közösségi élményt, a pedagógusokat, az iskola megszokott menetrendjét. A szorongóbb, a tanulási nehézségekkel küzdő vagy az iskolában bármilyen más okból kudarcot megélő gyermekek számára az otthoni online oktatás több pozitív élménnyel járhat, hiszen nem kell társak előtt szerepelni, nincsenek kitéve a klasszikus felelés, dolgozatírás okozta stressznek, de a barátok hiánya őket is gyötri. Mindannyiunk számára komfortzónán kívüli ez a helyzet, ami már önmagában stresszkeltő, mindemellett ki vagyunk szolgáltatva a technikai lehetőségeinknek, illetve nincs rálátásunk és kontrollunk arra vonatkozóan, meddig fog tartani ez az állapot.

  A kontrollálhatatlan, bejósolhatatlan és a rendkívüli eseményeket – mint amilyen a járványhelyzet – fizikai és lelki egészségünkre nézve veszélyesnek és fenyegetőnek, stresszesnek éljük meg. Számos belső konfliktusunk fakadhat abból, hogyan legyünk jó szülők, a gyermek cinkosai úgy, hogy közben nekünk kell felügyelnünk a tanulásukat, elmagyarázni az új tananyagot. Vágyaink és jelenlegi lehetőségeink sokszor nagyon távol állnak egymástól, hiszen sok tekintetben korlátozott a szabad mozgásterünk. Bármit is érzünk az adott helyzetben, természetes és helyénvaló.

Szoronghatunk, lehetünk frusztráltak, dühösek, netán agresszívak is, vagy éppen fásultak, lehangoltak, lehetnek figyelmi- és koncentrációs nehézségeink, alvási problémáink. Természetes, hogy vannak rosszabb napjaink, amikor elkeseredünk, amikor különösen nehéz. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a rossz hangulat, a negatív érzések ne uralkodjanak el teljesen rajtunk, mert a tartós stressz nem kedvez sem a lelki-, sem az egészségi állapotunknak.

A stresszre nemcsak a pszichénk, hanem a testünk is reagál, méghozzá automatikusan felkészít bennünket a veszélyhelyzetre, felgyorsul az anyagcserénk, a szívritmusunk, kitágulnak a pupilláink, megfeszülnek az izmaink, emelkedik a vérnyomásunk, nő a vércukorszintünk, szaporábban lélegzünk. Ezek a fiziológiai változások mind-mind minket szolgálnak, megküzdésre, harcra vagy menekülésre késztetnek, de ha a megküzdési próbálkozásaink eredménytelenek, ha nincsenek megfelelő eszközeink, az állandó készenlét felemészti a tartalékainkat, és egyre inkább kiszolgáltatottá válunk a betegségeknek.

Bár hétköznapi értelemben a stresszt negatív előjellel használjuk, valójában önmagában sem nem jó, sem nem rossz. A körülmények és az adott esemény értékelése, majd a stresszre adott válaszaink határozzák meg, hogy az adott életesemény végül pozitív vagy negatív hozadékkal jár számunkra. Az biztos, hogy annál stresszesebbnek élünk meg valamit, minél befolyásolhatatlanabb, bejósolhatatlanabb számunkra, minél nagyobb változást hoz az életünkben, és minél mélyebb belső konfliktusokat szül. Azonban a stresszel való megküzdésünk még így is lehet eredményes. Sok múlik azon milyen a megküzdési potenciálunk, mennyire kiszámíthatatlan, időben elhúzódó a feszültséggel teli állapot.

  

Mit tehetünk?

Küzdhetünk. Akár úgy, hogy magára a helyzetre koncentrálva megpróbálunk változtatni azon, amin tudunk. Fontos, hogy tisztában legyünk, mi jelenti számunkra a problémát, a nehézséget, és gondoljuk át, mi az, amit ennek megoldása érdekében tenni tudunk. Ha például azt érezzük, hogy rengeteg tennivaló nyomja a vállunkat, osszuk el őket, csináljunk napirendet, hetirendet. Nem kell ebben a rendkívüli helyzetben 100 %–osan teljesítenünk, vannak olyan feladatok, amiket elengedhetünk. Az otthontanulás, otthonoktatás kapcsán nem kell minden ajánlott, szorgalmi feladatot megcsinálnunk és megcsináltatnunk a gyermekkel, válogassunk kedvünkre, időnk és erőnk szerint.

Önmagában már a befolyásolhatóságba vetett hit képes csökkenteni a stresszt, ezért arra koncentráljuk, amire hatásunk van, amit kontrollálni tudunk. Problémamegoldási kísérleteink irányulhatnak arra, hogy új stratégiákat próbálunk ki, illetve nyugodt szívvel jutalmazzuk meg magunkat egy nehéz nap végén, legyünk hálásak magunknak, hogy végigcsináltuk.

Csökkenti a megélt stresszt az is, ha valami bejósolható, előre látható, így megkönnyíti a helyzetünket, ha elfogadjuk, hogy egy darabig még biztos leginkább a négy fal között éljük az életünket, és otthon tanulunk, dolgozunk.

Szerepkonfliktusainkat tekintve, szerepeink között zsonglőrködve időről-időre figyelmeztessük magunkat, hogy elég csak „elég jónak” lenni, ne támasszunk magunkkal szemben irreális elvárásokat. Fontos, hogy megmaradjunk szülőnek, még ha tanuláskor követelményeket is támasztunk, felügyelünk, ellenőrzünk, minden napban legyen olyan időtöltés is, amikor csak szülők vagyunk, amikor önfeledten kapcsolódhatunk egymáshoz a gyermekünkkel egy beszélgetés, közös szórakozás, játék vagy mesélés során.

A bezártság, az összezártság feszültségét enyhíthetjük, ha kimozdulunk. Nem kell mindent együtt csinálni, sem a felnőtteknek, sem a gyerekeknek. Saját, töltődést szolgáló időre, egyedüllétre mindenkinek szüksége van, jó, ha ezt családilag biztosítjuk egymásnak.

Negatív érzelmeinket csökkenthetjük, ha kibeszélhetjük, kiírhatjuk magunkból őket. Egy jó társ, egy jó barát, egy odafigyelő szülő jelentősen könnyíthet a lelkünkön. Félelmeink, haragunk elfojtása helyett, ismerjük el létjogosultságukat, adjunk nevet nekik.

Amennyit tudunk, mozogjunk. A mozgás köztudottan javítja a hangulatunkat, testünkben boldogsághormon szabadul fel, felélénkülünk. Ha a mozgásra abban is segít, hogy ne az aktuális problémáinkon rágódjunk. Néha csak az is elég, ha nagy köröző mozgásokat végzünk, hiszen a nagymozgások oldják a szorongást, az egyenletes, ritmikus mozgások pedig segítenek helyreállítani az egyensúlyunkat.

boldog otthon, otthon oktatás

Lélegezzünk tudatosan. Ha a belégzésre koncentrálunk, az élénkít, míg a kilégzésre összpontosítás megnyugtat. Érdemes a gyermekeknek is megtanítani, hogy ha szoronganak, idegesek, vegyenek mély levegőt, tartsak bent, majd hosszan fújják ki, hisz az segíti őket az ellazulásban.

Nevessünk, akár a helyzetünk abszurditásán is, mert a nevetés belsőleg oldó hatású, elvezeti a negatív indulatokat, a stressz hatását ellensúlyozza. Ha egy feszült pillanatban, egy konfliktus során sikerül humorral elvezetni a feszültséget, akkor az együttnevetés nemcsak javítja a hangulatunkat, hanem fokozza az összetartozás érzését is.

Érdemes elfogadnunk azt, hogy az élet ilyen, életutunk során vannak stresszesebb, fájdalmasabb és könnyebb időszakok, azzal tehetünk a legtöbbet magunkért, ha megtanulunk megbirkózni a nehézségekkel.

A következő kis mondóka, pedig emlékeztethet minket arra, hogy milyen jó az, hogy élünk: „Ez a világ olyan kerek, akárcsak a sári berek. Kerek is meg gömbölyű, ez a világ gyönyörű!”

Írta: Illés Hilda
pszichológus,jogász, alapozó mozgásfejlesztő

Helyzetjelentés egy nyolcvanezres Facebook-csoportból: Így segítik a pedagógusok egymást és a szülőket a tanításban

Helyzetjelentés egy nyolcvanezres Facebook-csoportból: Így segítik a pedagógusok egymást és a szülőket a tanításban

Egy hete zártak be az iskolák. A kezdeti kapkodás után rengeteg jó gyakorlat született az otthontanuláshoz. Radó Péter oktatáskutató szerint, ha ezek beválnak, szeptembertől pedagógiai forradalom indulhat az oktatásban. Mutatunk néhány példát arra, milyen ötletek, alkalmazások és módszerek válhatnak be hosszú távon az online tanulásban.

Radó Péter oktatáskutató szerint a pedagógusok túlnyomó többsége egyelőre láthatatlan, van azonban egy kisebb közösség, jellemzően a magasabb státuszú iskolákban, melynek tagjai kifejezetten aktívak. Ők azok, akik rengeteg egyéni ötlettel vetették bele magukat az online tanításba. Ötleteiket az Online otthonoktatás elnevezésű Facebook csoportban osztják meg egymással. A csoport tagjainak száma mára több mint 80.000 tagot számlál, ez a szám pedig egyre csak nő.

A csoporthoz szülőként is érdemes csatlakozni. Mivel eddig jellemzően offline gyakoroltunk és csináltuk meg a házi feladatokat, fogalmam sem volt róla, hogy mennyi jó alkalmazás létezik. A kisebbik lányom másodikos, matekból épp a szorzás-bennfoglalást veszik, nyelvtanból visszatérő probléma a j-s és ly-s szavak helyesírása. Ehhez javasolták a csoporttagok a Wordwall nevű alkalmazást, játékos feladatokkal. De ugyanilyen jónak tűnik a Learningapps is. (Azért persze maradnak a könyvek, munkafüzetek is, saját eszközök is, lásd memóriakártya a szorzás gyakorlására. Nem akarom az online gyakorlást túlmisztifikálni.)

Szintén ebben a csoportban értesültem róla, hogy a Mozaik kiadó tanév végéig ingyenessé tette a digitális tananyagait. Ennek a csomagnak én a videóit szeretem a legjobban, igaz, többségük nagyobbaknak való. A gimnazista korosztálynak hasznos lehet a pedagógusoktól kapott sok-sok link is, ami színházi előadásokhoz, egész pontosan kötelező olvasmányok színházi adaptációihoz vezet.

De érdemes a bejegyzések témáin belül a szülőknek szóló beszélgetésre is rákattintani, már csak az ehhez hasonló kreatív ötletek miatt is:

„Civakodó kistesóknak projekt, csapatmunka és tornaóra: vigyétek át ezt a gyerekmatracot (nehéz, nincs rajta fogás, nyaklik) a lakás egy másik szobájába úgy, hogy nem ér hozzá semmihez. Akárhányszor lehet próbálkozni.A mieink vagy 20 percig küzdöttek 15 perc PlayStation-önözésért – írta egy apuka. 

És azért is, mert itt kaphatnak a szülők tippeket ahhoz is, hogyan magyarázzanak el a kisgyereküknek egy-egy új matek tananyagot, feladatot. (Amit érteni még lehet, hogy értenek, de hogy miként kell elmagyarázni…)

Email, viber, Facebook vagy épp Google tanterem

A tananyagok megosztására a csoportban, de az általunk megkérdezett diákok körében is a Google classroom tűnt a legnépszerűbbnek, mert alkalmas rá, hogy tanár is, diák is feltöltse a feladatait, linkjeit, vagy épp videó üzeneteit. Előnye, hogy minden egy helyen van, semmit nem kell mellette emailben, Facebookon, a Krétán, vagy épp ezeken a felületeken párhuzamosan egymásnak küldözgetni.  (Használata természetesen azt feltételezi, hogy a gyerekeknek van otthon saját laptopjuk, vagy ha nincs, kölcsön tudják kérni azt a szüleiktől.)

„8-kor kezdődik az első órám, pont úgy, mint a suliban – meséli a Teams appról egy budapesti gimnazista. – Van egy kalendáriumunk, amiben pontosan látjuk, hogy mikor, milyen óra következik. A megadott idősávban megnyomjuk a join gombot, és már jelen is vagyunk az órán. A tanárok néha bekapcsolják a videókamerát, mi ritkán. Kicsit fura volt az elején, hogy csak halljuk egymást, de mára már megszoktuk. Nyilván sokkal élvezetesebb az offline, közös térben történő tanulás, de átmenetileg azért ezt is ki lehet bírni.”

És mi van a jóval nehezebb helyzetben lévő alsótagozattal? Videóórákról itt elvétve hallani, úgy tűnik, ezekben az osztályokban inkább az alábbi (már említett) módszerek terjedtek el.

Google classroom: Első osztályban természetesen még nem tudják egyedül használni a gyerekek, de beszéltünk olyan szülőkkel, akiknek a másodikos gyereke az első héten már megtanulta, hol érheti el az aznapi feladatokat, amit utána részben a szülő segítségével, részben egyedül végez el. Ez az új anyag átadását azonban nem oldja meg. Az elmaradt tanári magyarázatot vagy a szülő próbálja pótolni, jobb esetben a tanító feltölt egy-egy rövidebb saját videós magyarázatot, youtube linket.

Emailek: Valószínűleg az első héten még az emailben kiküldött feladatok jelentették a leggyorsabb módszert a tananyag megosztására. Ezt valamelyik tanár napi, más heti lebontásban küldte a szülőknek. Az alsótagozatos gyerekeknek ritkán van email címünk, de ismerünk olyan családokat, akik a mostani helyzet miatt csináltak egyet a gyereküknek, a tanító levelét azonnal továbbították, a gyerek utána egyedül jelölte be a házi feladatokat a könyvekben, füzetekben, és csak akkor kért segítséget, ha elakadt. Tegyük hozzá, ez igen-igen nagyfokú önállóságot igényel…

Módszerek alakuló színes tárháza ide-oda, Radó Péter oktatáskutató szerint a jelenlegi helyzetben „el kellene engedni azt, hogy van tananyag, kivéve az érettségiző diákok esetében.” Bár az iskolák gyakorlata nagyon különböző (valahol élményalapú tanulásra váltottak és mini-projekteken dolgoznak a gyerekek, máshol ugyanazt a menetet követik, mint eddig, csak épp önálló tanulással), valószínűleg az oktatási intézmények túlnyomó többsége megpróbálja majd az idei tanévet a központi tanterv alapján befejezni.

 

írta: BAKÓCZY SZILVIA 2020.03.23.

forrás: hogyanmondjamelneked hu

Helyzetjelentés egy nyolcvanezres Facebook-csoportból: Így segítik a pedagógusok egymást és a szülőket a tanításban

„Mert minden rendben lesz, és addig is tanítunk és tanulunk a neten keresztül”

Mivel hétfőtől a koronavírus-járvány miatt zárva lesznek az iskolák, digitális oktatásra kell átállni. Ez nem egyszerű feladat, pénteken Orbán Viktor is azt mondta, hogy még nem sikerült kiépíteni az ehhez szükséges infrastruktúrát.

Az Online otthonoktatás Facebook-csoportban viszont már csütörtök óta több tízezren gondolkoznak azon, milyen eszközökkel lehetne folytatni a tanítást. „Programok, alkalmazások, online platformok, virtuális tantermek, digitális oktatással foglalkozó portálok, kiadványok, megoldások és kérdések: ezeket várjuk itt. És értelmes, konstruktív és pozitív légkörű beszélgetéseket. Mert minden rendben lesz, és addig is tanítunk és tanulunk a neten keresztül” – írják a bemutatkozásban.

Sokan önkéntes segítséget kínálnak például tananyagkészítésben, Google-alkalmazások megtanításában, online tesztek készítésében vagy elektronikus adatbázisok használatában. Elkezdték összegyűjteni a tanulástámogató oldalakat is, benne mindenféle weboldallal, ami hasznos lehet a kényszerszünet idején.

Közben az Oktatási Hivatal is kiadott egy módszertani ajánlást a digitális oktatás megszervezésére.

Írta: Szurovecz Illés 2020.03.14.

forrás: 444 hu

 

Helyzetjelentés egy nyolcvanezres Facebook-csoportból: Így segítik a pedagógusok egymást és a szülőket a tanításban

Önszerveződő közösségi média csoportban kaphatnak segítséget és támogatást a tanárok

Néhány nappal ezelőtt indult el az Online otthonoktatás nevű csoport a közösségi médiában, melynek mára már több mint ötvenezer pedagógus és szülő a tagja. Alapítóját, Fülöp Hajnalka újságírót, tudatos internethasználat oktatót és digitális pedagógia szakértőt kérdeztem arról, hogy miért ilyen népszerű ez a csoport, és kinek érdemes csatlakoznia.

– Miért hoztad létre a csoportot és kiket vártok?

Március 12-én este hoztam létre, és rögtön már az első órában ezren lettünk. A csoport létrehozásakor már tapintható volt a feszültség a pedagógusok, a szülők és a diákok között a koronavírus-veszélyhelyzet miatti iskolabezárás kapcsán. Ekkor határoztam el, hogy elébe megyek a dolgoknak, és a közösség erejét kérem, hogy összegyűjtsük a tanulást segítő, otthon, az iskolától távoli környezetben is használható digitális eszközöket.

Reméltem, hogy egy támogató, alulról szerveződő közösség jön létre az érintettekből, és az egyéni tudások egy kollektív tudásbázissá alakulnak.

Elsősorban innovatív pedagógusok körében terjesztettem és néhány szülői csoportban. Digitális pedagógiával is foglalkozó  oktatóként kialakítottam az évek során egy kapcsolati hálót, amiben sok, a témához értő és gyakorló szakember van, ők voltak az első csoporttagok. Azóta több, mint ötvezenerre szökött fel a csoport taglétszáma, és az iskolákat érintő intézkedések bejelentése óta szinte másodpercről másodperce növekszik.

– Mik az eddigi tapasztalatok, mennyire hasznos a csoport, milyen a hangulat?

A tapasztalatok szerint a pedagógusok nagyon hálásak és inspiráltak, legalábbis erről posztolnak, üzennek a legtöbben.

A második leggyakoribb érzelem és téma, ami megjelenik, az az aggodalom és a zavartság, hogy ennyi teljesen új lehetőség között és ennyire új területen, hogy fognak pedagógiailag korrekt munkát végezni?

Ki fog segíteni nekik, milyen eszközöket válasszanak, hogy használják jól ezeket, és hogyan fogjanak hozzá?

A harmadik pedig a nekik is választ nyújtó támogató felajánlások, szoftverek, virtuális tantermek, digitális tananyagok, applikációk, technikai segítségek – ezekből is rengeteg érkezik. Ötlet, kérdés is sok van. Széles a gondolati ív is: olvasható felajánlás a legnagyobb rendszerszintű segítségtől (pl. komplex iskolai virtuális oktatási keretprogram) a legkisebbig (pl. hogyan kell matematikai képleteket irni applikációból, telefonról). Jelenleg a rendszerezés a legfőbb feladatunk, a pedagógiai céloknak és a NAT-nak megfelelően kezelhető, jól használható tudásbázist szeretnénk létrehozni. Természetesen az oktatási irányítás útmutatásait is figyelembe vesszük, és a digitális átállásban azokkal együtt segítjük a pedagógusokat, szülőket és a gyerekeket.

– Szülőknek érdemes csatlakozni?

Mindenképpen érdemes, mert a szülők alulról jövő kezdeményezéseire is szükség van. Helyi megoldások kellenek, például osztályban, iskolában akár kisebb tanulócsoportokat alkotni. A szülőkre most még nagyobb felelősség hárul, külön készülök én is nekik információkkal: hogyan hozzunk létre új, otthoni tanulást segítő napi rutinokat, hogyan hozzunk létre tanulási környezetet, hogyan kommunikáljunk a gyerekkel, hogy kezeljük a felmerülő érzelmileg telített helyzeteket.

A lényeg: csak lassan és nyugodtan.

Nem kell hétfőn reggel online témazárót írniuk, sőt, egy hónap múlva sem biztos, hogy ez lesz a legfontosabb. Induljunk el, hozzunk létre közösségeket az egészséges és derűs, pozitív jövőbe vetett rendületlen hit mentén.

Legyünk mentálisan erősek és figyeljük a megoldáskozpontú csoportokat. Ebben segítünk mi is. Időnk van és minden rendben lesz. Ezek a fontos „megerősítések”.

Fülöp Hajnalka újságíró, tudatos internethasználat oktató, a digitális pedagógiában is jártas szakember, öt gyermek édesanyja, a Tudatos Digitális Szülők Facebook-oldal szerkesztője.

 

Írta: Péterfy Hajnal 2020.03.15.

Forrás: kepmas hu

Helyzetjelentés egy nyolcvanezres Facebook-csoportból: Így segítik a pedagógusok egymást és a szülőket a tanításban

Facebook-csoport segíti a távtanulást és távtanítást az országos veszélyhelyzetben

Az alulról jövő kezdeményezésként létrejött csoport nagy segítség lehet például azoknak az egyetemistáknak, akiket érintenek a koronavírus-járvány miatt a kormány által bevezetett korlátozások, valamint a tanároknak, hogy miként és mivel lehet jól távoktatni.

Online otthonoktatás néven jött létre dinamikusan növekvő létszámú csoport a Facebookon, ahol az emberek távoktatással és otthon tanulással kapcsolatos kérdéseket és tapasztalatokat osztanak meg egymással, például korrepetálási lehetőségekről érdeklődnek a gyerekeik számára, vagy felsőoktatási intézmények távoktatási rendszereiről posztolnak. A csoport mindössze egy napja, csütörtökön jött létre, de máris 4 ezerhez közelít a taglétszáma, amiből több mint 800 tanár. *

A csoport leírásából kiderül, hogy az alapítói segíteni szeretnének, hogy a koronavírus miatti rendkívüli helyzetben sem maradjon le senki a tanulással. A tanárokat úgy próbálják segíteni, hogy különböző távoktatási technológiákat mutatnak be számukra.

A kormány szerdán rendelte el az összes egyetem bezárását a koronavírus-járvány miatt, a többi oktatási intézménynek egyelőre kötelező nyitva tartania, de úgy tudni, hamarosan ez a többi oktatási intézmény bezárása is megváltozhat.

Az egyetemeknek március 23-ig kell távoktatási rendszert kiépíteniük intézményeikben.

 

Írta:  Bányai-Ferenczi Regina 2020.03 13.

Forrás: media1 hu