Szerző: Filipcsin Ilona - Online otthonoktatás | rólunk írták
Egy hete zártak be az iskolák. A kezdeti kapkodás után rengeteg jó gyakorlat született az otthontanuláshoz. Radó Péter oktatáskutató szerint, ha ezek beválnak, szeptembertől pedagógiai forradalom indulhat az oktatásban. Mutatunk néhány példát arra, milyen ötletek, alkalmazások és módszerek válhatnak be hosszú távon az online tanulásban.
Radó Péter oktatáskutató szerint a pedagógusok túlnyomó többsége egyelőre láthatatlan, van azonban egy kisebb közösség, jellemzően a magasabb státuszú iskolákban, melynek tagjai kifejezetten aktívak. Ők azok, akik rengeteg egyéni ötlettel vetették bele magukat az online tanításba. Ötleteiket az Online otthonoktatás elnevezésű Facebook csoportban osztják meg egymással. A csoport tagjainak száma mára több mint 80.000 tagot számlál, ez a szám pedig egyre csak nő.
A csoporthoz szülőként is érdemes csatlakozni. Mivel eddig jellemzően offline gyakoroltunk és csináltuk meg a házi feladatokat, fogalmam sem volt róla, hogy mennyi jó alkalmazás létezik. A kisebbik lányom másodikos, matekból épp a szorzás-bennfoglalást veszik, nyelvtanból visszatérő probléma a j-s és ly-s szavak helyesírása. Ehhez javasolták a csoporttagok a Wordwall nevű alkalmazást, játékos feladatokkal. De ugyanilyen jónak tűnik a Learningapps is. (Azért persze maradnak a könyvek, munkafüzetek is, saját eszközök is, lásd memóriakártya a szorzás gyakorlására. Nem akarom az online gyakorlást túlmisztifikálni.)
Szintén ebben a csoportban értesültem róla, hogy a Mozaik kiadó tanév végéig ingyenessé tette a digitális tananyagait. Ennek a csomagnak én a videóit szeretem a legjobban, igaz, többségük nagyobbaknak való. A gimnazista korosztálynak hasznos lehet a pedagógusoktól kapott sok-sok link is, ami színházi előadásokhoz, egész pontosan kötelező olvasmányok színházi adaptációihoz vezet.
De érdemes a bejegyzések témáin belül a szülőknek szóló beszélgetésre is rákattintani, már csak az ehhez hasonló kreatív ötletek miatt is:
„Civakodó kistesóknak projekt, csapatmunka és tornaóra: vigyétek át ezt a gyerekmatracot (nehéz, nincs rajta fogás, nyaklik) a lakás egy másik szobájába úgy, hogy nem ér hozzá semmihez. Akárhányszor lehet próbálkozni.A mieink vagy 20 percig küzdöttek 15 perc PlayStation-önözésért – írta egy apuka.
És azért is, mert itt kaphatnak a szülők tippeket ahhoz is, hogyan magyarázzanak el a kisgyereküknek egy-egy új matek tananyagot, feladatot. (Amit érteni még lehet, hogy értenek, de hogy miként kell elmagyarázni…)
Email, viber, Facebook vagy épp Google tanterem
A tananyagok megosztására a csoportban, de az általunk megkérdezett diákok körében is a Google classroom tűnt a legnépszerűbbnek, mert alkalmas rá, hogy tanár is, diák is feltöltse a feladatait, linkjeit, vagy épp videó üzeneteit. Előnye, hogy minden egy helyen van, semmit nem kell mellette emailben, Facebookon, a Krétán, vagy épp ezeken a felületeken párhuzamosan egymásnak küldözgetni. (Használata természetesen azt feltételezi, hogy a gyerekeknek van otthon saját laptopjuk, vagy ha nincs, kölcsön tudják kérni azt a szüleiktől.)
„8-kor kezdődik az első órám, pont úgy, mint a suliban – meséli a Teams appról egy budapesti gimnazista. – Van egy kalendáriumunk, amiben pontosan látjuk, hogy mikor, milyen óra következik. A megadott idősávban megnyomjuk a join gombot, és már jelen is vagyunk az órán. A tanárok néha bekapcsolják a videókamerát, mi ritkán. Kicsit fura volt az elején, hogy csak halljuk egymást, de mára már megszoktuk. Nyilván sokkal élvezetesebb az offline, közös térben történő tanulás, de átmenetileg azért ezt is ki lehet bírni.”
És mi van a jóval nehezebb helyzetben lévő alsótagozattal? Videóórákról itt elvétve hallani, úgy tűnik, ezekben az osztályokban inkább az alábbi (már említett) módszerek terjedtek el.
Google classroom: Első osztályban természetesen még nem tudják egyedül használni a gyerekek, de beszéltünk olyan szülőkkel, akiknek a másodikos gyereke az első héten már megtanulta, hol érheti el az aznapi feladatokat, amit utána részben a szülő segítségével, részben egyedül végez el. Ez az új anyag átadását azonban nem oldja meg. Az elmaradt tanári magyarázatot vagy a szülő próbálja pótolni, jobb esetben a tanító feltölt egy-egy rövidebb saját videós magyarázatot, youtube linket.
Emailek: Valószínűleg az első héten még az emailben kiküldött feladatok jelentették a leggyorsabb módszert a tananyag megosztására. Ezt valamelyik tanár napi, más heti lebontásban küldte a szülőknek. Az alsótagozatos gyerekeknek ritkán van email címünk, de ismerünk olyan családokat, akik a mostani helyzet miatt csináltak egyet a gyereküknek, a tanító levelét azonnal továbbították, a gyerek utána egyedül jelölte be a házi feladatokat a könyvekben, füzetekben, és csak akkor kért segítséget, ha elakadt. Tegyük hozzá, ez igen-igen nagyfokú önállóságot igényel…
Módszerek alakuló színes tárháza ide-oda, Radó Péter oktatáskutató szerint a jelenlegi helyzetben „el kellene engedni azt, hogy van tananyag, kivéve az érettségiző diákok esetében.” Bár az iskolák gyakorlata nagyon különböző (valahol élményalapú tanulásra váltottak és mini-projekteken dolgoznak a gyerekek, máshol ugyanazt a menetet követik, mint eddig, csak épp önálló tanulással), valószínűleg az oktatási intézmények túlnyomó többsége megpróbálja majd az idei tanévet a központi tanterv alapján befejezni.
írta: BAKÓCZY SZILVIA 2020.03.23.
forrás: hogyanmondjamelneked hu
Szerző: Filipcsin Ilona - Online otthonoktatás | Online otthonoktatás
Óriási kihívással néznek szembe a magyar pedagógusok, akik hétfőtől online órákat tartanak majd diákjaiknak a koronavírus-járvány miatt. Orbán Viktor valószínűleg nem tévedett nagyot, amikor azt mondta, „lehet, hogy még döcögni fog”, a „digitális átállás” oroszlánrésze ugyanis a tanárokra maradt, akik gyakorlatilag a bejelentés pillanata – vagyis péntek éjjel – óta folyamatosan különböző Facebook-oldalakon és csoportokban igyekeznek tanácsokat kérni és adni arról, hogy mégis mi fog történni hétfő reggel 8-kor.
Hiszen a legtöbb pedagógus és diák számára egy egészen új rendszer lép életbe, aminek a kidolgozására nincs idő, így a próba is élesben fog megtörténni. A kicsit sem megnyugtató helyzet ellenére mégis úgy tűnik, nem uralkodott el teljesen a pánik, sokkal inkább erős segítő szándék sugárzik szinte minden posztból és kommentből az egymás segítésére megalakult csoportokban.
Ahogy a két nap alatt csaknem 53 ezer fősre duzzadó Online otthonoktatás nevű Facebook-csoport névjegyében olvasható, a cél nem más mint:
„Programok, alkalmazások, online platformok, virtuális tantermek, digitális oktatással foglalkozó portálok, kiadványok, megoldások és kérdések: ezeket várjuk itt. És értelmes, konstruktív és pozitív légkörű beszélgetéseket. Mert minden rendben lesz, és addig is tanítunk és tanulunk a neten keresztül.”
Miközben olyan alapvető gyakorlati kérdések is foglalkoztatják a tanárokat, hogy hogyan tudnak tesztet íratni, vagy alsósoknak németet tanítani online, van, aki amiatt aggódik, hogy a gyerekek motiválatlanok lesznek és nehéz lesz rábírni őket, hogy szórakozás helyett tanulásra használják a digitális eszközeiket, de arra vonatkozóan is érkezett kérdés, hogy vajon honnan lesz 2 nap alatt számítógépük és internetük a szegregátumokban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek.
A csoportban rengetegen ajánlják fel a segítségüket a távoktatásban jártas pedagógusoktól kezdve a szoftverfejlesztőkön és mobilszolgáltatókon át a színházak bezárása miatt átmenetileg munka nélkül maradt színészekig, akik épp kötelező olvasmányok, versek és egyéb szövegek felolvasását vállalják, hogy ezzel is könnyebbé, színesebbé tegyék az órákat.
Időközben az Oktatási Hivatal is kiadta saját módszertani ajánlását a hétfőn életbe lépő távoktatási rendszerrel kapcsolatban, amelyből kirajzolódik, hogyan változik a pedagógusok pozíciója azzal, hogy fizikailag nincsenek egy térben a diákjaikkal:
„Az oktatásban a pedagógus szerepe összetett. Egyfelől a pedagógus mint információforrás, a tudás átadója és a különféle kompetenciák fejlesztője áll a tanulók rendelkezésére, másfelől a tanuló önálló tanulását támogató motiváló, irányító, tutor szerepe is van. Egy olyan helyzetben, amikor a pedagógusnak nincs lehetősége közvetlen személyes kapcsolatot fenntartani a tanulókkal, az utóbbi szerepköre válik hangsúlyosabbá: támogatnia kell a tanulók önálló tanulását, információ-felkutatását és -feldolgozását”
– írják.
És bár úgy tűnik, a pedagógusok (vagy legalábbis egy részük) nincsenek teljesen elkeseredve a helyzettől annak ellenére sem, hogy sok kérdés jelenleg is megválaszolatlanul lóg a levegőben, a legpozitívabban minden bizonnyal maga az Oktatási Hivatal vélekedik a vészhelyzetben összetákolt oktatási sufnituningról. Mint azt a hivatal ajánlásában olvashatjuk:
„Tisztában vagyunk vele, hogy az új munkarend komoly kihívás mindannyiunk számára. Próbáljunk rá úgy tekinteni, mint a magyar oktatást ért legnagyobb innovációs lehetőségre!”
Írta: CSENGEL KARINA 2020.03. 15.
forrás: merce hu
Szerző: Filipcsin Ilona - Online otthonoktatás | rólunk írták
Az alulról jövő kezdeményezésként létrejött csoport nagy segítség lehet például azoknak az egyetemistáknak, akiket érintenek a koronavírus-járvány miatt a kormány által bevezetett korlátozások, valamint a tanároknak, hogy miként és mivel lehet jól távoktatni.
Online otthonoktatás néven jött létre dinamikusan növekvő létszámú csoport a Facebookon, ahol az emberek távoktatással és otthon tanulással kapcsolatos kérdéseket és tapasztalatokat osztanak meg egymással, például korrepetálási lehetőségekről érdeklődnek a gyerekeik számára, vagy felsőoktatási intézmények távoktatási rendszereiről posztolnak. A csoport mindössze egy napja, csütörtökön jött létre, de máris 4 ezerhez közelít a taglétszáma, amiből több mint 800 tanár. *
A csoport leírásából kiderül, hogy az alapítói segíteni szeretnének, hogy a koronavírus miatti rendkívüli helyzetben sem maradjon le senki a tanulással. A tanárokat úgy próbálják segíteni, hogy különböző távoktatási technológiákat mutatnak be számukra.
A kormány szerdán rendelte el az összes egyetem bezárását a koronavírus-járvány miatt, a többi oktatási intézménynek egyelőre kötelező nyitva tartania, de úgy tudni, hamarosan ez a többi oktatási intézmény bezárása is megváltozhat.
Az egyetemeknek március 23-ig kell távoktatási rendszert kiépíteniük intézményeikben.
Írta: Bányai-Ferenczi Regina 2020.03 13.
Forrás: media1 hu
Szerző: Filipcsin Ilona - Online otthonoktatás | rólunk írták
Hihetetlen lelkesedéssel fogtak össze az Online Otthonoktatás nevű Facebook-csoportban pedagógusok, tech szakértők és oktatási hivatalnokok, kezdeményezésekkel és ötletekkel segítve a rendkívüli helyzetben a szülőknek, tanároknak, iskolaigazgatóknak. Jelenleg több mint 77 ezren tagjai az innovatív csoportnak. Az alapítóval, valamint a magyarországi startup szektor atyjával beszélgettünk a kezdeményezésről.
Egy nappal a miniszterelnök iskolaügyi bejelentése előtt alakult meg az Online Otthonoktatás nevű Facebook-csoport. A március 19-én már több mint 77 ezer taggal rendelkező zsibongó, virtuális piacteret Fülöp Hajnalka tudatos digitális viselkedéssel foglalkozó szakértő hozta létre.
A közösség rendkívül színes, a Prezi vezérkarától kezdve az innovatív pedagógusokon, aggódó és bizakodó szülőkön keresztül, az Oktatási Hivatal vezetőjéig mindenki azon van, hogy minél gördülékenyebbé tegye az átállást a digitális oktatásra. Szükség is van a segítségre, hiszen a pedagógusoknak a tantermi oktatás és a sok háttérfeladat mindeddig olyan mértékű terhelést jelentett, hogy amellett egyszerűen nem maradt energiájuk „digitalizálni” saját magukat.
A muszáj viszont nagy úr:
„a mostani, alulról jövő kezdeményezés jó lehetőség arra, hogy az innovatív pedagógia szárba szökkenjen”
– mondja Fülöp Hajnalka alapító a Mandinernek.
Már most látszik, hogy azok az emberek, akik utolsó körben nyúltak volna digitális eszközökhöz, most önként és dalolva fogják ezt megtenni – egészíti ki Fülöp mondanivalóját Turcsán Tamás, a magyarországi startup szektor atyja, a csoport egyik adminisztrátora. Szerinte a járvány után őrült sebességgel változik majd meg a világ és az oktatás, s ha muszájból ugyan, de előbb-utóbb elkészülnek ezek a tanítást segítő anyagok. „Levegővételnyi szünetet rendelt el a Jóisten, és amennyire utálom ezt a helyzetet, annyira szeretem is, nem pánikolva, mindenki igyekszik megoldást találni” – mondja Turcsán.
Fülöp Hajnalka kifejti, a csoport célja, hogy a pedagógusok közös ismereteit „összegereblyézve”, a NAT-nak megfelelő,
jól használható tudásbázist adjanak a pedagógusok kezébe,
ami hosszú távon is segítség lehet. A tantárgypedagógiai megoldásoktól az online osztálytermeken, applikációgyűjteményeken keresztül a digitalizált tankönyvekig rengeteg hasznos eszközt, tapasztalatot ismerhet meg az ide látogató.
A folyamatosan gyűlő ötletek, tapasztalatok és módszerek tárháza kezd végtelen lenni, a csoporton dolgozók rendszert teremtenek, annak érdekében, hogy a pedagógusok megtalálják, mi az, amit hétfőn reggel használni szeretnének az osztályukban.
Számolnak a nehézségekkel is: Turcsán szerint a problémát nem a budapesti diákok okozzák majd, mint mondja,
„őket pikkpakk átállítják majd az új rendszerre”,
hanem azok, akiknek esetleg még számítógépük sincs otthon. Éppen ezért szerinte a köztévét is hadrendbe kell állítani – a köztelevízióban a napokban el is kezdődött az oktatási műsorok közvetítése. Egy másik probléma lehet ugyanakkor szerinte az internetes hálózat túlterhelése.
Egy másik, egyetemen oktató forrásunk úgy fogalmaz: egyrészt ez egy nehéz időszak, másrészt így az oktatók is rá vannak kényszerítve a régóta halogatott feladatok pótlására. Még ha a sok idős professzor számára eleinte ez nehézséget is okoz, a fő, hogy próbálkoznak – fűzi hozzá.
A pedagógusok érzelmei vegyesek – mondja Fülöp. Egyrészt hálásak az összefogásért: rengeteg önkéntes és ingyenes felajánlás érkezik, mindenki hozzáteszi, amit tud, mondjuk magyarra fordít szövegeket, vagy saját anyagokat oszt meg. A gyerekek is kiveszik a részüket ebből, például látott olyan virtuális osztálytermet, amit hatodikos diákok hoztak létre úgy, hogy egy videójátékhoz használt kommunikációs platformba hívták be társaikat, tanáraikat, szüleiket.
Másrészt az óriási, egyelőre rendszerezetlen kínálat miatt a pedagógusok is kissé zavartak még.
Ami kiemelten fontos, az a szülők partnersége
– teszi hozzá. Mint mondja, tudatos digitális szülőkké kell válniuk, közösségi oldalán ebben segíti őket, hatalmas igény is van erre, hiszen nekik kell kialakítaniuk egy internet alapú, motiváló otthoni oktatási környezetet és mindehhez egy teljesen új napi rutint.
Azaz bizonyos értelemben a szülők most egyszerre ülnek be az iskolapadba és állnak a katedrára.
rta: Konopás Noémi
forrás: Mandiner.hu
Szerző: Filipcsin Ilona - Online otthonoktatás | rólunk írták
A kormány 2020. március 16-tól bezáratta az iskolákat a koronavírus megfékezése érdekében. A pedagógusközösségnek hirtelen megoldást kell találnia, mert hétfőtől kezdve digitális formában kell leadniuk a tananyagot. Múlt hét csütörtökön a Facebookon alakult egy csoport Fülöp Hajnalka vezetésével, ahol pedagógusok és szakemberek technikai megoldásokon gondolkodnak közösen.
Forrás: HR portál 2020. 03.
