fbpx
Gyerekkel -vagy anélkül – összezárva –  Az asszertív kommunikációban rejlő lehetőségek

Gyerekkel -vagy anélkül – összezárva – Az asszertív kommunikációban rejlő lehetőségek

Hetek óta vagyunk összezárva a családunk tagjaival. A kezdeti feszültség, esetenként pánikhangulat idővel sok helyen átcsapott békés együttélésbe. A családok egy része igyekszik kihasználni a karanténban rejlő lehetőségeket: többet vannak együtt családtagjaikkal, több a minőségi együtt töltött idő, lehet jókat főzni és kirándulni, esténként pedig begubózva családi mozit nézni. Miközben sok család van, ahol az együttélés éppen a konfliktusokat hozza felszínre, az addig mélyen szunnyadó indulat és tehetetlenség most búvópatakként tör elő. Vannak családok, ahol a koronavírus következményei már a testi és lelki veszélyeztetettségben jelentkeznek: emberek éheznek, szoronganak, bántalmaznak és bántalmazva vannak. Cikkünkben segítséget nyújtani szeretnénk a családi béke megteremtéséhez.

A nyugalom a legkiegyensúlyozottabb családi életben is próbára van téve, hiszen több hét karantén során szükségképpen vannak nézeteltérések, konfliktusok. Ebben a rövid cikkben elsősorban a megelőzésre helyezném a hangsúlyt, hogy képesek legyünk a problémát időben megoldani úgy, hogy a megoldás mindannyiunk számára megnyugtató legyen. Ehhez pedig elengedhetetlen az asszertív, azaz az önérvényesítő kommunikáció. A cikk nem tud válaszolni egy hosszú ideje fennálló bántalmazó viszonyra, ezért azt javaslom, amennyiben erről van szó, az érintettek kérjenek külső segítséget.

mother and her daughter quarreled

(more…)

Vissza az iskolába? Újra indulhat-e az iskolai oktatás? – javaslatok

Vissza az iskolába? Újra indulhat-e az iskolai oktatás? – javaslatok

Enyhítik a kijárási korlátozásokat, sorra vezetik be a lazításokat a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti szigorú intézkedések után. De mi lesz az iskolákkal? Lesz-e még idén tantermi tanítás, vagy marad a digitális munkarend? Ezt járjuk körbe, javaslatok szintjén.

Oktatási munkacsoport tesz javaslatokat a kormány számára a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetben, 2020. március 13-a óta. Ekkor jelentette be a miniszterelnök a munkacsoportok létrehozását. Az Oktatási Akciócsoport vezetője Maruzsa Zoltán,  az EMMI  köznevelésért felelős helyettes államtitkára. 

Az oktatási munkacsoport javaslatokat  tesz, a döntést a kormány hozza meg, és a Magyar Közlönyben hirdetik ki.   A munkacsoport tagja Horváth Péter is, aki a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, gyakorló pedagógus,  a győri Révai Gimnázium igazgatója.

 Ez az összeállítás az ő nyilatkozata alapján készült, ami 2020. május 14-én hangzott el a Kossuth Rádióban (08:26 perctől). 

 Horváth Péter  meglátásait az újraindításnál figyelembe vehető szempontokat mondta el, saját véleménye szerint.

Ezeket 7 pontban foglaljuk össze:

  • településenként eltérő döntéseket hozhatnak
  • a fertőzöttségi adatokat figyelembe véve elsősorban
  • az alsó tagozatosak körében lenne érdemes  elsőként a tantermi oktatás újraíndítását végiggondolni 
  • nem lehet kötelezővé tenni a tantermi oktatást,
  • nem lehet a tantermi és a “tantermen kívüli digitális munkarend” szerinti oktatást párhuzamosan fenntartani
  • az iskolák és a korábbi fenntartók, a települések véleményének kikérését javasolják,
  • vagyis a  településeknek és az iskoláknak lehetőségük legyen eldönteniük, mit támogatnak, és mit nem.

Mivel a koronavírus világjárvány, így számos más országban is a tantermi oktatás helyett az online megoldásokat vezették be. A fokozatos újraindulásokra több példa is adódik: 

 Külföldi megoldások:

  • Nem áll vissza teljesen és mindenkire kötelezően egyszerre  a jelenléti oktatás
  • napszakonként felváltva járnak iskolába
  • felváltott napokon járnak a diákok iskolába

A tanév vége:

június 15-e a hatályos  Kormányrendelet szerint a tanév utolsó napja.

 Rendkívüli iskolai működés a nyári hónapokban: 

  • a koronavírus járvány miatt sok szülő kényszerült 2020. március 13-a óta szabadságának előrehozott kivételére
  • ebből következik, hogy sok szülőnek elfogyott már  szabadságkerete
  • A gyermekek nyári felügyeletében az iskoláknak is javasolt részt venni, a következő keretek átgondolása lenne aktuális:
    • ügyeleti rend
    • napközi ellátás
    • tematikus tábor

A rendhagyó módon elrendelt többletfeladatok ellátásának személyi-tárgyi feltételeinek  megszervezéséről még nincs részletes információ. 

Iskolai közösségi események

  • a nyolcadikosok, végzős középiskolások (és óvodások) ballagása a hagyomány szerinti májusi időpontokban elmarad, ezek pótlását jelenleg nem támogatják
  • évzárót lehet nyitott térben tartnai: pl. a  bizonyítványok átadásakor 
  • szintén az érvzáróknál: kötelező óvintézkedések betartását javasolják: szocális távolságtartás (1,5 méter), szabadtéri jelenlét. 

Javító- és osztályozóvizsgák megszervezése

  Nem feledkeztek meg az elégtelent kapó tanulók vizsgázásának körülményeiről sem. 

  • online körülmények között lenne az ideáis
  • jelenléti vizsgázás is megoldható, a biztonsági előírásokkal 

A fentiek tehát nem hivatalos bejelentések: a fentiek HOrváth Péter meglátásai, aki az Oktatási Akciócsoport tagja. Ő tehát javaslatokat fogalmaz meg, azok elfogadásáról vagy elvetéséről és az  iskola újraindításáról a kormány dönt. A kormány tagjai folyamatosan üléseznek, a járványügyi helyzet változásának megfelelően hoznak és hirdetnek ki döntéseket. 

A várható bejelentés a miniszterelnök Facebook- oldalán, a az online is közvetített Kormányinfón fogja bejelenteni  Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.Az információ frissülése esetén az Onlineotthonoktatas.hu oldal is tájékoztatja olvasóit.

Forrás: infostart.hu, Magyar Pedagógus Kar honlapja, Médiaklikk 

Így csökkenthetjük a stresszt az otthonoktatásban

Így csökkenthetjük a stresszt az otthonoktatásban

Több, mint egy hónapja, hogy otthonunkba költözött az oktatás, és bár már volt időnk barátkozni a helyzettel, egyikünk számára sem könnyű. Még, ha jól fel is vettük a napok ritmusát, időnként akkor is feszült perceket, órákat élhetünk meg. Szülőként kénytelenek vagyunk pedagógus szerepet is betölteni, a tanulással kapcsolatban szabályokat alkalmazni és betartatni gyermekünkkel, sokszor úgy, hogy közben a munkánkat és egyéb otthoni teendőinket is el kell látnunk.

Close up of a mother working from home

Megnövekedett terhekkel egyensúlyozunk a munka és a családi élet, a pedagógus és a szülő szerep között. Pedagógusként feszültséget okozhat az új oktatási módszerekhez való alkalmazkodás, az új ismeretek, a digitális technika megismerésének, elsajátításának nehézsége, a tanítványaink hiánya, vagy éppen a szülők online órába történő beleszólása. A gyerekek hiányolják társaikat, a közösségi élményt, a pedagógusokat, az iskola megszokott menetrendjét. A szorongóbb, a tanulási nehézségekkel küzdő vagy az iskolában bármilyen más okból kudarcot megélő gyermekek számára az otthoni online oktatás több pozitív élménnyel járhat, hiszen nem kell társak előtt szerepelni, nincsenek kitéve a klasszikus felelés, dolgozatírás okozta stressznek, de a barátok hiánya őket is gyötri. Mindannyiunk számára komfortzónán kívüli ez a helyzet, ami már önmagában stresszkeltő, mindemellett ki vagyunk szolgáltatva a technikai lehetőségeinknek, illetve nincs rálátásunk és kontrollunk arra vonatkozóan, meddig fog tartani ez az állapot.

  A kontrollálhatatlan, bejósolhatatlan és a rendkívüli eseményeket – mint amilyen a járványhelyzet – fizikai és lelki egészségünkre nézve veszélyesnek és fenyegetőnek, stresszesnek éljük meg. Számos belső konfliktusunk fakadhat abból, hogyan legyünk jó szülők, a gyermek cinkosai úgy, hogy közben nekünk kell felügyelnünk a tanulásukat, elmagyarázni az új tananyagot. Vágyaink és jelenlegi lehetőségeink sokszor nagyon távol állnak egymástól, hiszen sok tekintetben korlátozott a szabad mozgásterünk. Bármit is érzünk az adott helyzetben, természetes és helyénvaló.

Szoronghatunk, lehetünk frusztráltak, dühösek, netán agresszívak is, vagy éppen fásultak, lehangoltak, lehetnek figyelmi- és koncentrációs nehézségeink, alvási problémáink. Természetes, hogy vannak rosszabb napjaink, amikor elkeseredünk, amikor különösen nehéz. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a rossz hangulat, a negatív érzések ne uralkodjanak el teljesen rajtunk, mert a tartós stressz nem kedvez sem a lelki-, sem az egészségi állapotunknak.

A stresszre nemcsak a pszichénk, hanem a testünk is reagál, méghozzá automatikusan felkészít bennünket a veszélyhelyzetre, felgyorsul az anyagcserénk, a szívritmusunk, kitágulnak a pupilláink, megfeszülnek az izmaink, emelkedik a vérnyomásunk, nő a vércukorszintünk, szaporábban lélegzünk. Ezek a fiziológiai változások mind-mind minket szolgálnak, megküzdésre, harcra vagy menekülésre késztetnek, de ha a megküzdési próbálkozásaink eredménytelenek, ha nincsenek megfelelő eszközeink, az állandó készenlét felemészti a tartalékainkat, és egyre inkább kiszolgáltatottá válunk a betegségeknek.

Bár hétköznapi értelemben a stresszt negatív előjellel használjuk, valójában önmagában sem nem jó, sem nem rossz. A körülmények és az adott esemény értékelése, majd a stresszre adott válaszaink határozzák meg, hogy az adott életesemény végül pozitív vagy negatív hozadékkal jár számunkra. Az biztos, hogy annál stresszesebbnek élünk meg valamit, minél befolyásolhatatlanabb, bejósolhatatlanabb számunkra, minél nagyobb változást hoz az életünkben, és minél mélyebb belső konfliktusokat szül. Azonban a stresszel való megküzdésünk még így is lehet eredményes. Sok múlik azon milyen a megküzdési potenciálunk, mennyire kiszámíthatatlan, időben elhúzódó a feszültséggel teli állapot.

  

Mit tehetünk?

Küzdhetünk. Akár úgy, hogy magára a helyzetre koncentrálva megpróbálunk változtatni azon, amin tudunk. Fontos, hogy tisztában legyünk, mi jelenti számunkra a problémát, a nehézséget, és gondoljuk át, mi az, amit ennek megoldása érdekében tenni tudunk. Ha például azt érezzük, hogy rengeteg tennivaló nyomja a vállunkat, osszuk el őket, csináljunk napirendet, hetirendet. Nem kell ebben a rendkívüli helyzetben 100 %–osan teljesítenünk, vannak olyan feladatok, amiket elengedhetünk. Az otthontanulás, otthonoktatás kapcsán nem kell minden ajánlott, szorgalmi feladatot megcsinálnunk és megcsináltatnunk a gyermekkel, válogassunk kedvünkre, időnk és erőnk szerint.

Önmagában már a befolyásolhatóságba vetett hit képes csökkenteni a stresszt, ezért arra koncentráljuk, amire hatásunk van, amit kontrollálni tudunk. Problémamegoldási kísérleteink irányulhatnak arra, hogy új stratégiákat próbálunk ki, illetve nyugodt szívvel jutalmazzuk meg magunkat egy nehéz nap végén, legyünk hálásak magunknak, hogy végigcsináltuk.

Csökkenti a megélt stresszt az is, ha valami bejósolható, előre látható, így megkönnyíti a helyzetünket, ha elfogadjuk, hogy egy darabig még biztos leginkább a négy fal között éljük az életünket, és otthon tanulunk, dolgozunk.

Szerepkonfliktusainkat tekintve, szerepeink között zsonglőrködve időről-időre figyelmeztessük magunkat, hogy elég csak „elég jónak” lenni, ne támasszunk magunkkal szemben irreális elvárásokat. Fontos, hogy megmaradjunk szülőnek, még ha tanuláskor követelményeket is támasztunk, felügyelünk, ellenőrzünk, minden napban legyen olyan időtöltés is, amikor csak szülők vagyunk, amikor önfeledten kapcsolódhatunk egymáshoz a gyermekünkkel egy beszélgetés, közös szórakozás, játék vagy mesélés során.

A bezártság, az összezártság feszültségét enyhíthetjük, ha kimozdulunk. Nem kell mindent együtt csinálni, sem a felnőtteknek, sem a gyerekeknek. Saját, töltődést szolgáló időre, egyedüllétre mindenkinek szüksége van, jó, ha ezt családilag biztosítjuk egymásnak.

Negatív érzelmeinket csökkenthetjük, ha kibeszélhetjük, kiírhatjuk magunkból őket. Egy jó társ, egy jó barát, egy odafigyelő szülő jelentősen könnyíthet a lelkünkön. Félelmeink, haragunk elfojtása helyett, ismerjük el létjogosultságukat, adjunk nevet nekik.

Amennyit tudunk, mozogjunk. A mozgás köztudottan javítja a hangulatunkat, testünkben boldogsághormon szabadul fel, felélénkülünk. Ha a mozgásra abban is segít, hogy ne az aktuális problémáinkon rágódjunk. Néha csak az is elég, ha nagy köröző mozgásokat végzünk, hiszen a nagymozgások oldják a szorongást, az egyenletes, ritmikus mozgások pedig segítenek helyreállítani az egyensúlyunkat.

boldog otthon, otthon oktatás

Lélegezzünk tudatosan. Ha a belégzésre koncentrálunk, az élénkít, míg a kilégzésre összpontosítás megnyugtat. Érdemes a gyermekeknek is megtanítani, hogy ha szoronganak, idegesek, vegyenek mély levegőt, tartsak bent, majd hosszan fújják ki, hisz az segíti őket az ellazulásban.

Nevessünk, akár a helyzetünk abszurditásán is, mert a nevetés belsőleg oldó hatású, elvezeti a negatív indulatokat, a stressz hatását ellensúlyozza. Ha egy feszült pillanatban, egy konfliktus során sikerül humorral elvezetni a feszültséget, akkor az együttnevetés nemcsak javítja a hangulatunkat, hanem fokozza az összetartozás érzését is.

Érdemes elfogadnunk azt, hogy az élet ilyen, életutunk során vannak stresszesebb, fájdalmasabb és könnyebb időszakok, azzal tehetünk a legtöbbet magunkért, ha megtanulunk megbirkózni a nehézségekkel.

A következő kis mondóka, pedig emlékeztethet minket arra, hogy milyen jó az, hogy élünk: „Ez a világ olyan kerek, akárcsak a sári berek. Kerek is meg gömbölyű, ez a világ gyönyörű!”

Írta: Illés Hilda
pszichológus,jogász, alapozó mozgásfejlesztő