Pályaválasztás – Gondolj a jövődre

Pályaválasztás – Gondolj a jövődre

Bár a tanévben az alapfokú oktatási intézményekben (általános iskolákban) már lezárultak a középiskolai jelentkezések, azonban érdemes előre gondolkodnia azoknak a gyerekeknek, akik az idei évben fejezik be a 7. osztályt. Kivétel nélkül minden középiskolai felvételi eljárásban fontos szerepe van a 7. év végi érdemjegynek. Emellett az időben elkezdett tudatok készülés a középiskolai felvételire tapasztalatok szerint meghozza a gyerekek motivációját is a tanulás iránt.

Az általános iskolában nyolcadik osztályt kezdő diákoknak több lehetőségük van arra, hogy betekintést nyerjenek a környékbeli iskolák képzési kínálatába, megismerjék a szakmákat közelebbről, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek nagy százalékának fogalma sincs arról, hogy merre induljon a nyolcadik osztály lezárása után.

A Nemzeti Pályaorientációs Portál több, mint 500 különböző szakmákhoz újgenerációs foglalkozás leírásokat (interaktív bemutatókat) és esetenként foglalkozást bemutató videókat is készített, amelyet áttanulmányozva a diákok közelebbről is megismerhetik azt, hogy egy-egy szakma közelről milyen a valóságban. Mivel foglalkozik egy ács, hol és milyen módon dolgozik vagy milyen egy banki ügyintéző munkája. A foglalkozások bemutatását az alábbi linken érhető el.: https://palyaorientacio.munka.hu/kozepiskola/foglalkozas/listazo

Az Innovatív Képzéstámogató Központ által a foglalkozást bemutató leírásokon és videókon túl tájékoztató füzet is elérhető az alapszakmákról.

 

alapszakmák tájékoztató füzet

 

Érettségi korona idején

Érettségi korona idején

Mikor érettségiztél, 2020-ban? Akkor mi félszavakból is megértjük egymást.

Ma kezdte az érettségit az a 83 ezer diák, aki olyat tett, mint eddig még soha senki: egy világjárványban szervezett, hetek óta újranyitott iskolákban tartott érettségin vett részt, több heti bizonytalanság és sokszor komoly stresszes helyzetek után.

Megkérdeztünk pár résztvevőt, milyen volt az első napjuk:

 

“Összességében nyugodt nap  volt..”

 

– Az mi iskolánkban már két hete elkészültek a beosztások, a pedagógus kollégák jelezhették az igényeiket, kéréseiket. – mondja Krisztina, egy alföldi szakgimnázium vezetője, matematika-szakos tanár. Szépen el is készült minden, volt fertőtlenítő minden teremben, szájmaszkot is kaptak. Az utolsó hétvégén aztán kicsit megbolydult a dolog, mert kiderült, hogy az egyik kolléga mégsem vállalja (több betegsége is van..). Megoldottuk, a többiek többet vállaltak. A másik hír az volt, hogy mégis lehet egy felügyelő 2 órán át is, nem kell óránként leváltani, így sokkal hatékonyabban meg tudtuk szervezni.

 – Kevesebb kontaktus és nagyobb nyugalom lett így. Összességében nyugodt nap  volt, szerdán lesznek sokan a nyelvi érettségiken.. De megoldjuk azt is. 

 

„A tanulókért megyek elsősorban. De szerintem aki vállalta mind így gondolja…”

 

Viktória egy dunántúli gimnáziumban tanít 15. éve. Két kis gyermeke mellől megy be az érettségire felügyelő pedagógusnak. 

– Az előkészületekről már kaptunk is egy kb 2 oldalas tájékoztatót. Elég alapos. De én azért izgulok. Már 15 éve vagyok a pályán. Ilyen körülmények között még nem érettségiztettünk. Senki más sem!
Mivel 2 kicsi gyerekem van (8 és 4 éves), nem mindegy mit hozok haza nekik. A matek feladatlapokat nem szeretném a lakásba behozni. Van egy szép üvegezett előterünk. Oda szeretném kitenni a napra. Remélem segít a 24 órás karanténon felül kiírtani a vírusokat. Lehet javítani is ott fogom. Rá egy hétre az informatika vizsga  már egyszerűbb lesz , mert ugye azt digitálisan kapom. A gyerekektől tudom, hogy nagyon izgulnak. Nem csak azért, mert lusta banda, hanem mert nekik is ijesztő a helyzet. Van köztük cukorbeteg is. Remélem nem lesz baja. A tanulókért megyek elsősorban. De szerintem aki vállalta mind így gondolja.”- fejezi be Krisztina az őszinte nyilatkozatát.

fotó: Szerzői jogok  Szigetváry Zsolt/MTVA

 

“Örültek egymásnak, bandáztak..”

 

– Azt mondta Milán, hogy  könnyű feladatok voltak. Szerencse, hogy óvodás korától sportol, így az egyik téma teljesen neki való volt, amiben a szövegalkotási részben a sportról kellett érvelést írni..- mondja Mónika, aki egy Pest megyi településen él fiával és párjával.  – Sokkal könnyebben ment minden, mint gondoltuk – senkinek nem okozott gondot a távolság tartás, a szabályok betartása. A tömegközlekedést is kihagytuk, mert mivel már van jogosítványa, így autóval ment, egyedül. Örültek egymásnak és igen bandáztak, szabad téren, távolságot betartva- mondja mosolyogva a megkönnyebbült édesanya Milánról.

 

“Öt év gimi után sokkal szívesebben csinált volna végig egy kemény, húzós érettségi időszakot”

 

– De (szerencsére) semmi zaftos infót nem tudunk megosztani: ez a mai érettségi annyiban különbözött az előző években megszokott alkalmaktól, hogy a bejáratnál maszkot osztottak a gyerekeknek, és megkérték őket, hogy mosdóhasználat előtt és után használják a kézfertőtlenítőt. Az iskola ilyenkor egyébként is üres, a teremben is jóval kevesebben vannak, mint az osztálylétszám, távol egymástól. – mondja Gabriella, egy váci gimnazista édesanyja, akinek a 3. fia érettségizik idén. – Ha nem lenne “korona helyzet”, mi akkor is elvittük volna a suliba, mert Vácra jár, és egy érettséginél nem szolgáltatjuk ki magunkat a Volánnak, meg az sem mindegy, hogy milyen korán kell kelni.
Legfeljebb annyiban volt más, hogy délben, amikor érte mentünk, nem tettük fel a kérdést, hogy “Kell-e valakit hazavinni, ha már autóval vagyunk…”

 

Mi úgy döntöttünk, hogy nem stresszelünk ezen, hogy ő se stresszeljen, hanem elfogadjuk azt a döntést, ami van.

 

– Amúgy a szívem mélyén sem szerettem volna, ha elmarad az érettségi, többek között azért, amit ma ő maga is megfogalmazott, hogy „öt év gimi után sokkal szívesebben csinált volna végig egy kemény, húzós érettségi időszakot” – elégedetlen azzal,hogy négy nap alatt készen lesz 

 

Álljatok le! – tizenéves  hírműveltség érettségi idején..

 

– Ha itthon beszéltünk róla, hogy milyen pletykák járnak, hogy mi várható, vagy hogy esetleg ez sem lesz, vagy elnapolják, akkor leállított minket- mondja Gabriella, a fiú édesanyja. –  Miklós  semmilyen szóbeszédre nem volt kíváncsi, mert a sokáig tartó bizonytalanság azért eléggé rossz volt, de nem panaszkodott, csak nagyon várta.
„..és az utolsó napokban is nagyon nyugisan csinálta a dolgait, minden nap tanult egy kicsit, de az éjszakai csillagászkodást ki nem hagyta volna, mert a csillagok közt rend van. A csillagok között kozmikus rend van. Kívánom, hogy az érettségizők lelkében is legyen az.”

 

 Sok sikert a matekhoz és a folytatáshoz mindenkinek!

 

 

 

 

írta: Fülöp Hajnalka – Tudatos Digitális Szülő

 

„Hatalmas pacsi a tanárainknak!”  – Egyszerre kihívás és csapatmunka a digitális oktatás

„Hatalmas pacsi a tanárainknak!” – Egyszerre kihívás és csapatmunka a digitális oktatás

Rendkívül rövid idő alatt kellett átállnia az iskoláknak egy teljesen más működési formára, de a tapasztalatok azt mutatják, sok helyen sikerrel vették az akadályt. A megpróbáltatásoknak azonban még nincs vége: a pedagógusok, diákok és szülők együttes munkájára van szükség ahhoz, hogy a rendszer megfelelően működjön.

A digitális oktatásra két nap alatt történő átállás, az óriási átalakulás, az új feltételrendszer kialakítása és a mindennapi élet lehetőségeinek beszűkülése sok családnak óriási stresszt jelent. A legfontosabb így most a lassítás, a gyerekek, szülők és pedagógusok kölcsönös partnerségen alapuló együttműködése

– mondja Fülöp Hajnalka, a március közepén a Facebookon alapított, immár közel 90 ezer taggal rendelkező Online otthonoktatás csoport alapítója, aki elsősorban oktatási projektekben dolgozó vállalkozó szülőként érezte szükségét, hogy az iskolabezárás idejére minden érintett fél rendelkezésre álljon egy online oktatási eszköztár.

Az első napokban a virtuális tantermek kialakítása volt a legfontosabb feladat, ehhez a Google Classroom és a Microsoft Teams alkalmazások bizonyultak a legnépszerűbbnek. Előbbinek előnye, hogy egy helyen megvalósítható a fájlmegosztás, a tesztmegoldás és a kommunikáció, illetve immár mindkettőt ingyen vehetik igénybe a különböző oktatási intézmények.

A kapcsolattartásra azóta számos eszközt kezdtek el használni a diákok, a pedagógusok és a szülők, így elterjedt a Discord, a Zoom, a Messenger és a Viber használata is. Játékos szavazásra ott a Kahoot, kommunikációra például a Teams, feladatmegoldásra a Redmenta, kvízekre a Quizziz.

A harmadik héten már körvonalazódtak a kihívások is: biztonság, adatvédelem, tárhelyhasználat – mivel egységes keret nincsen, a megoldások is meglehetősen sokszínűek. 

A csoport alapítója szerint a pedagógusok elképesztő szorgalommal és lelkesedéssel vágtak bele az új képességek, eszközök és megoldások megismerésébe, és mindezt a szülőkkel és diákokkal közösen tették.

A digitális tanrend bevezetése óta számos csoport alakult a különböző eszközök és praktikák megosztására, azonban a bőség zavara miatt már könnyű elveszni a lehetőségek tengerében. A csoportban ezért külön videó is készült a használati megoldásokról, hogy a közel félmillió bejegyzés között mindenki könnyedén megtalálhassa, amit keres.

Inkább pedagógiai célok – például megbeszélés, megismertetés, szemléltetés vagy gyakorlás – mintsem tantárgyak szerint érdemes nézni az eszközöket

– hangsúlyozza Fülöp Hajnalka. A résztvevők: szülők-pedagógusok-diákok ilyen tekintetben egy hosszú tanulási folyamat elején járnak, óriási lépésekkel haladva, hiszen a tantermi oktatás egészen más pedagógiai módszereket és eszközöket igényel.

Az új tanórai keretek rengeteg lehetőséget rejtenek: vizualizációt, szemléltetést segítő animációk, kisfilmek, játékos oktatást támogató applikációk, értékelést, motiválást megkönnyítő közös felületek segítik a pedagógusok munkáját.

Természetesen komoly kihívást jelent ezeket megismerni, tartalmat gyártani hozzájuk, valamint kiválasztani, mi illik leginkább az adott gyerekhez, célhoz, feladathoz, tudásszinthez és persze technikai környezethez.

Fontos, hogy a felek folyamatosan visszajelzéseket kérjenek és adjanak, együttműködjenek, megismerjék az igényeket és a terhelhetőséget, kerüljék a túlzásokat, így megtartható az úgynevezett „digitális egészség” és egyensúly.

A diákok gyorsan átálltak az új eszközök alkalmazására, hiszen ez nekik egy ismertebb terep. A túlterhelést, a sok képernyő előtti kötelező feladatot, számonkérést, az eltérő platformokat, a feszültséget, a bezártságot és a sok változást viszont nem annyira jól tűrik.

Előfordulnak abszurdnak tűnő jelenetek is: akad olyan szülő, akinek az oktató célú játék használatát is korlátoznia kellett, mert a gyermeke egyszerűen nem tudott leállni vele, és van olyan tanár, aki testnevelésből is dolgozatban kérte számon a diákjait.

A gyerekek leginkább beszélgetni szeretnek, megnyugtató, stresszoldó közösségben lenni, hiszen ebben a soha nem tapasztalt helyzetben mindannyiuknak erre van leginkább szüksége.

A legtöbb problémát az otthoni együttműködés kialakítása okozza, hiszen a többgyermekes családokban nem magától értetődő, hogy rendelkezésre áll a megfelelő számú digitális eszköz. Ezen kívül az otthon dolgozó szülőknek is nehézkes a munkának, a háztartásnak, a több gyerekkel való törődésnek és az iskolai feladatok egy időben történő ellátásának összehangolása. A Digitális Szülő csoportot a szülők támogatása érdekében hozták létre az Online Otthonoktatás csoport után.

Jelentős kihívást jelent a digitális eszközökkel nem rendelkező, illetve az azokhoz egyáltalán nem értő gyerekek elérése. A hátrányos helyzetű családok esetében a postázás, fénymásolás, illetve egyéb hasonló megoldások merülnek fel, de ezek nem igazán használhatók olyan hatékonysággal, mint a különböző digitális platformok.

Az online oktatáshoz megfelelő eszközkészlettel rendelkezők sokszor nem teljesen ismerik az adatvédelmi kérdéseket, a gyerekek személyes adatainak használatával kapcsolatos szabályokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság múlt heti állásfoglalása igyekszik segítő kezet nyújtani e téren.

A pedagógusoknak az adatvédelmet és a személyiségi jogokat tiszteletben tartó, kreatív megoldások alkalmazására van szükségük a digitális oktatás során.

A korábbi keretek a digitális térben nem mindig működnek. Számonkérés, értékelés, büntetés: túl sok feladat terheli a diákokat, egyúttal a pedagógusokat és a szülőket is

Az általunk megkérdezett diákok rendre pozitív tapasztalatokról számoltak be, Dominik, egy szombathelyi gimnázium diákja többek között azt mondja:

hatalmas pacsi a tanárainknak, akik rengeteg időt áldoznak erre.

Elmondása szerint az iskolájukban már most flottul működik az online oktatás, a tanárok nagyjából ugyanazokat a programokat használják. A kémiatanár egy digitalizáló táblát is vásárolt, majd a tanítás kezdetekor megosztja a képernyőjét, így oldják meg a feladatokat, Dominik szerint talán még hatékonyabban, mint a tanórán.

Az egyik budapesti gimnáziumban tanuló Anna is arról számol be, hogy a legtöbb órán gördülékenyen működik a Google Meet. A programban megtalálható a prezentálás funkció, amely révén a pedagógusok saját számítógépük kijelzőjét mutathatják a diákoknak, azaz a gyerekek így láthatják az ott szereplő ábrákat és jegyzeteket, amiket a tanár magyarázattal egészít ki.

A technika ördöge azért sokszor bekavar, visszatérő probléma az online kommunikációban a visszhang, illetve a mikrofonok gyakran recsegnek, így célszerű mindenkinek – aki éppen nem beszél – lenémítania magát. Feladatokat a Google Tanteremben kapnak, itt a tanárok által megszabott határidőre kell elkészülni a diákoknak, akik a munkájukra rögtön visszajelzést is kapnak.

A fentebb említett „lassításra” utalnak Anna szavai is, aki azt mondja:

a pedagógusoknak is rá kell érezniük, az online tanítás során mi a megfelelő feladatmennyiség, tapasztalatai szerint ugyanis sok tanár hajlamos túlzásba esni e téren.

A diákok észrevételei azt mutatják, nincs most két egyforma tanár vagy tanóra Magyarországon, így a felkészültség szintje is eltér: természetesen mindig lesznek olyanok, akik azért aggódnak, hogy újra kell-e majd járniuk ezt az évet, mások szinte ajándékként tekintenek az új rendszerre.

Az általunk megkérdezettek szerint szem előtt tartani, hogy a távoktatásban az önálló tanulás jóval hangsúlyosabb szerepet tölt be, hiszen a diákoknak a megosztott anyagok segítségével egyedül kell feldolgozniuk a tananyagot. A tanároknak pedig ezt kell ösztönözniük, és ehhez kell megtalálniuk az alkalmas platformot.

Érdemes időt befektetniük az intézmények fenntartóinak, az iskoláknak, hogy a távoktatás során a kommunikációra egységes megoldást alakítsanak ki. Ez mindenkinek a munkáját megkönnyíti. Bízom benne, hogy a kialakult helyzet a magyar oktatást hosszú távon is modernizálja

– teszi hozzá Dominik.

Írta: Grád-Kovács Márta 2020.04.12..

forrás: 24 hu

„Hatalmas pacsi a tanárainknak!”  – Egyszerre kihívás és csapatmunka a digitális oktatás

Egy hétvégéjük van a távoktatás kitanulására, a Facebookon segítik egymást a pedagógusok

Óriási kihívással néznek szembe a magyar pedagógusok, akik hétfőtől online órákat tartanak majd diákjaiknak a koronavírus-járvány miatt. Orbán Viktor valószínűleg nem tévedett nagyot, amikor azt mondta, „lehet, hogy még döcögni fog”, a „digitális átállás” oroszlánrésze ugyanis a tanárokra maradt, akik gyakorlatilag a bejelentés pillanata – vagyis péntek éjjel – óta folyamatosan különböző Facebook-oldalakon és csoportokban igyekeznek tanácsokat kérni és adni arról, hogy mégis mi fog történni hétfő reggel 8-kor.

Hiszen a legtöbb pedagógus és diák számára egy egészen új rendszer lép életbe, aminek a kidolgozására nincs idő, így a próba is élesben fog megtörténni. A kicsit sem megnyugtató helyzet ellenére mégis úgy tűnik, nem uralkodott el teljesen a pánik, sokkal inkább erős segítő szándék sugárzik szinte minden posztból és kommentből az egymás segítésére megalakult csoportokban.

Ahogy a két nap alatt csaknem 53 ezer fősre duzzadó Online otthonoktatás nevű Facebook-csoport névjegyében olvasható, a cél nem más mint:

„Programok, alkalmazások, online platformok, virtuális tantermek, digitális oktatással foglalkozó portálok, kiadványok, megoldások és kérdések: ezeket várjuk itt. És értelmes, konstruktív és pozitív légkörű beszélgetéseket. Mert minden rendben lesz, és addig is tanítunk és tanulunk a neten keresztül.”

Miközben olyan alapvető gyakorlati kérdések is foglalkoztatják a tanárokat, hogy hogyan tudnak tesztet íratni, vagy alsósoknak németet tanítani online, van, aki amiatt aggódik, hogy a gyerekek motiválatlanok lesznek és nehéz lesz rábírni őket, hogy szórakozás helyett tanulásra használják a digitális eszközeiket, de arra vonatkozóan is érkezett kérdés, hogy vajon honnan lesz 2 nap alatt számítógépük és internetük a szegregátumokban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek.

A csoportban rengetegen ajánlják fel a segítségüket a távoktatásban jártas pedagógusoktól kezdve a szoftverfejlesztőkön és mobilszolgáltatókon át a színházak bezárása miatt átmenetileg munka nélkül maradt színészekig, akik épp kötelező olvasmányok, versek és egyéb szövegek felolvasását vállalják, hogy ezzel is könnyebbé, színesebbé tegyék az órákat.

Időközben az Oktatási Hivatal is kiadta saját módszertani ajánlását a hétfőn életbe lépő távoktatási rendszerrel kapcsolatban, amelyből kirajzolódik, hogyan változik a pedagógusok pozíciója azzal, hogy fizikailag nincsenek egy térben a diákjaikkal:

„Az oktatásban a pedagógus szerepe összetett. Egyfelől a pedagógus mint információforrás, a tudás átadója és a különféle kompetenciák fejlesztője áll a tanulók rendelkezésére, másfelől a tanuló önálló tanulását támogató motiváló, irányító, tutor szerepe is van. Egy olyan helyzetben, amikor a pedagógusnak nincs lehetősége közvetlen személyes kapcsolatot fenntartani a tanulókkal, az utóbbi szerepköre válik hangsúlyosabbá: támogatnia kell a tanulók önálló tanulását, információ-felkutatását és -feldolgozását”

– írják.

És bár úgy tűnik, a pedagógusok (vagy legalábbis egy részük) nincsenek teljesen elkeseredve a helyzettől annak ellenére sem, hogy sok kérdés jelenleg is megválaszolatlanul lóg a levegőben, a legpozitívabban minden bizonnyal maga az Oktatási Hivatal vélekedik a vészhelyzetben összetákolt oktatási sufnituningról. Mint azt a hivatal ajánlásában olvashatjuk:

„Tisztában vagyunk vele, hogy az új munkarend komoly kihívás mindannyiunk számára. Próbáljunk rá úgy tekinteni, mint a magyar oktatást ért legnagyobb innovációs lehetőségre!”

Írta: CSENGEL KARINA 2020.03. 15.

forrás: merce hu

Segítség, egy középiskolába sem vettek fel!

Segítség, egy középiskolába sem vettek fel!

Április utolsó heteiben az éppen végzős, nyolcadik osztályos diákok és szülők izgatottan böngészik a középiskolák honlapjait felvettek listája után kutatva és várják a postást a felvétel hírét hozó levél miatt. Van azonban, aki minden általa megnevezett iskolából elutasító végzést kap. Mit tehetünk ilyenkor? 

A legfontosabb, hogy maradjunk higgadtak és objektívek. A helyzet, bár elősre katasztrofálisnak látszik, de még sem reménytelen. Először is tegyük fel magunknak a kérdést: Vajon hogy történhetett meg az, hogy bár több lehetőséget is megadhattunk a felvételinél, rangsorolhattunk is, sőt még javíthattunk is a rangsoron, mégsem került be a gyerekünk egy középiskolába sem?

Legyünk objektívek

Az első sokk után a legelső feladat, hogy felmérjük azt, hogy a saját felvételi pontok helyett mi volt az a minimum pont az adott középiskolában, amivel még bekerültek a diákok. Minden iskola közzé teszi a felvételi jegyzések és jóesetben a felvételi pontokat is mellékelik a listához. Ez alapján könnyen össze tudjuk hasonlítani, hogy gyermekünk hány ponttal maradt le az utolsó bekerülő pontszámától?
Amennyiben az iskola a felvételi jegyzéket igen, de a hozzá tartozó pontokat nem osztja meg az iskola holnapján, úgy ne legyünk restek, hívjuk fel az iskola titkárságát és kérjük információt. Az iskola titkárságán vagy a pályaválasztási felelősnél érdeklődjünk a ponthatárokról. Készségesen fognak válaszolni.

Hasonlítsuk össze a pontokat

Fontos, hogy tudjuk azt, hogy mennyivel csúsztunk le az adott iskola adott szakáról. Itt két lehetőség van:  Amennyiben csak pár pont választotta el gyermekünket attól, hogy felvegyék az adott szakra, nagy esélyünk van arra, hogy a döntés elleni fellebbezéssel még is bekerüljön. Amennyiben jóval több a pontkülönbség el kell azon gondolkodni, hogy ha esetleg fellebbezünk és pozitívan bírálják el, van-e arra esély, hogy a gyermekünk megállja majd a helyét az adott iskolában vagy rosszul mértük fel a tudását?

Miután tisztáztuk a helyzetet további lehetőségeink vannak, fellebbezzünk vagy pótfelvételizünk.

Fellebbezzünk!

Miután reális képet kaptunk arról, hogy csak véletlen hiba vagy sorozatos kudarcok miatt, de a gyerekünk csak néhány ponttal maradt le az áhított iskoláról vegyük elő a legjobb tudásunkat és írói vénánkat:

  • gyűjtsük össze azokat az indokokat, ami miatt ez a felvételi félrement.
  • írjuk le sorban a gyermekünk jó tulajdonságait, ami hozzájárul ahhoz, hogy megállja helyét az áhított iskolában
  • hangsúlyozzuk, hogy csak minimális különbséggel maradt el gyermekünk pontja a ponthatártól
  • szedjük össze az elmúlt évek iskolai eredményeit, versenyek, részvétel a közösségi életben, dicséretek, eredmények, iskolán kívüli eredmények stb.
  • kérjük ajánlást az osztályfőnöktől, hisz Ő az, aki rajtunk kívül legjobban ismeri gyermekünket

Miután mindent összeszedtünk nem maradt más hátra, mint  az Nkt. 37. §-a alapján levelet írni a középiskola igazgatójának. Hivatalos levélként meg kell szólítani az intézmény vezetőjét, hivatkozni kell az elutasított döntés számára, a gyermekünk oktatási azonosítójára. Írjunk szívhez szóló, de ne csöpögős levelet, amiben leírjuk hogy a gyerek mennyire szeretné az adott szakot tanulni, mik a tervei, hogy képzeli el a jövőt és miért lesz hasznos tagja annak az osztálynak, ahová felvételét kéri. A fellebbezést tértivevénnyel ajánlottan kell feladni a középiskola igazgatójának címezve. Az intézmény vezetője saját hatáskörben bírálja el a fellebbezéseket. Minden iskolában egy-két helyet fenntartanak arra az eshetőségre, ha valaki fellebbezne a felvételi döntés ellen. Így nincs más hátra, mint várni, hogy június elején megérkezzen a postás a végleges döntéssel.

Pótfelvételi

Abben az esetben, ha valóban az a helyzet állt elő, hogy nagy pont különbséggel maradt le gyermekünk az áhított iskoláról és a fellebbezést bár megpróbáltuk, de nem vezetett eredményre, lehetőségünk van rendkívüli felvételi eljárás keretében újabb jelentkezést elindítani. Azon középiskolák azon szakokra indítanak rendkívüli  felvételi eljárást, ahol a felvettek alacsony száma ezt indokolja. Az iskola saját holnapján  és az oktatási Hivatal honlapján közzéteszik az adott iskolák adott szakok listáját. (www.oktatas.hu).

Mindenképpen tanulni kell

Azon tanuló, akik tanköteles korú, de sem a rendes, sem a rendkívüli felvételi eljárás során sem sikerül felvételt nyernie egy középfokú iskolába sem, úgy tanulmányait a Köznevelési Hídprogramban folytatja. A Köznevelési Hídprogramban résztvevő intézményeket az állami intézményfenntartó központ jelöli ki május utolsó hetében. A Hídprogrammal kapcsolatos legfontosabb információkat és dokumentumokat megtalálható a Klebelsberg Központ honlapján.

Jogszabályi háttér

A középfokú felvételi eljárást meghatározó jogszabályok a következők: – A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény – A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény – A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet – A 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete

Források: oktatas.hu

Hasznos linkek:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/tajekoztato_felvetelizoknek/

https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/kifir_felveteli_taj_vizsgahelyszin_kereso
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/jogszabalyok

10  dolog, amit illik betartani egy online osztályteremben

Több hete megy az online tanítás- megbeszélés, a digitális tantermek és virtuális cset-beszélgetések a családok mindennapjainak részeivé váltak. Ezrek kezdtek ilyen fórumokon beszélgetni, korábbi gyakorlat, szokások nélkül. A kihívásokra válaszul összeállítottam pár szabályt a udvarias és hatékony online kommunikáció érdekében. 

 

Segítsünk egymásnak, ki mivel egészítené még ki? 

Kinek mi fontos még ezeken kívül? Segítsünk egymásnak tanáccsal, beállítással, jó példával, kedvesen adott építő kritikával, visszajelzéssel. Köszönjük! 

Jó hír, hogy ez egy újabb “szuperképesség” lehet! 

 

  1. Legyen témánk! Készüljünk fel az órára  legyen a legutóbbi óráról, mondanivalónkról vázlatunk, legyen témánk, leírva, lerajzolva vagy “csak” a fejünkben, de ott rendezetten.
  2. Nézzünk a bekapcsolt kamerába! Kapcsoljuk be a kamerát, és nézzünk is bele. Nézzük a beszélőt, fontos a metakommunikáció is. 👀. 📹
  3. Fény és kamera előttünk legyen szemmagasságban. Fontos a fény és a kamera helye. Legyen a kamera szemmagasságban, ne alulról vegye az arcunkat.Előttünk legyen a fény(ablak, lámpa). A sötét sziluett noha sejtelmes, tanteremben jobb az éles kép. 
  4.  Teszt a lelke mindennek! Hívás előtt  teszteljük a kamerát és a hangot. Ha működik, használjuk bátran, a “halló”-zás, és “hallotok-e engem” – helyett. 🙂 
  5.  “Óvakodj a kispárnádtól!:)” Kerüljük az az ágyban, kanapén, túl kényelmes körülmények közötti online beszélgetéseket. Még elalhatunk órán. Ki ne tudna erre példát..:)?

 

  1. Némítsuk el a mikrofont, ha nem beszélünk. A bármikor keletkező  háttérzajok nagyon zavarhatják az online órát:  (khm., ásítás, szürcsölés, kiabálás a háttérből, 🙂 stb. )
  2. Egyszerre egyet. A kevesebb több. Egyszerre egy képernyőn, egy dologra figyeljünk, a multitasking itt sem segíti a hatékonyságot.”Mi, mit is mondtak a többiek? Mi is volt a kérdés..?)
  3. Kinél van szó? Vége, vétel és társai. Beszéljük meg, hogy kérünk szót, vagy hogy adjuk át a szót. Aki vezeti az órát, csetelést, az  ügyeljen a többiekre, hogy ők is hozzászólhassanak, de az ne legyen parttalan.
  4. Figyeljünk a háttérre, amit a kamera mutat. Ha lehet, legyen semleges, vagy igyekezzünk hozzánk illő hátteret (pl. irattartók, könyvek, családi képek a falon- mindegyiknek van meta-jelentése. Az esetleg mögöttünk lévő szotyis-tányérnak és üres csészéknek is…:) 

Nyuszifüles filter, lángoló száj, zombi-arc –  bár a technika engedi, kerüljük a formális alkalmakkor. Ha mégis használjuk, legyen célja, pl. egy feszültségoldó osztályfőnöki csetelés- ennek során élmény lehet.