A tankötelezettség megkezdésének halasztása (ÓVODÁBAN MARADÁS)

A tankötelezettség megkezdésének halasztása (ÓVODÁBAN MARADÁS)

Szerző: | Iskolaérettség, Online otthonoktatás, Tankötelezettség

Tájékoztatás szülők részére a tankötelezettség halasztásának (+1 év óvodai nevelés) folyamatáról!

 Indokolt esetben a gyermek a szülő kérelmére és az Oktatási Hivatal ezt támogató döntése alapján további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

Ki számít tankötelezettnek a 2025/26-os tanévre vonatkozóan?

A 2025/2026-os tanévre vonatkozó eljárásban azon gyermekek érintettek, akik 2018.09.01 és 2019.08.31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső, vagy nagycsoportba járnak-e és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben.

A szülő dönt kivéve, ha szakértői vélemény alapján javasolják a halasztást

Figyelem! A gyermek hatodik életévének betöltése után a tankötelezettség megkezdésének halasztását kizárólag egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni a sajátos nevelési igényű (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekek esetében is! Ha a gyermek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább már nem halasztható, a hétéves gyermeknek szeptember 1. napjával mindenképpen meg kell kezdenie tankötelezettségének teljesítését.

Ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága az SNI, illetve a BTMN feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül (január 18. napjáig) szakértői véleményében javasolja, hogy a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben részesüljön, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ilyenkor a szakértői véleményt az óvodában kell bemutatni, az óvoda pedig annak alapján berögzíti az óvodában maradás tényét a köznevelés információs rendszerébe (KIR).

Figyelem! Ha az SNI, illetve a BTMN feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében a gyermek további egy nevelési évig történő óvodában maradását támogató szakértői vélemény kiállítására január 18. napjáig nem kerül sor és amennyiben a szülő szeretné, hogy gyermeke még egy évig óvodai ellátásban részesüljön, akkor a szülőnek kérelmet kell benyújtania az Oktatási Hivatalhoz a törvényi határidőn belül.

Figyelem! Az Oktatási Hivatal a döntését a szülővel határozat formájában közli, a határozat és a szakértői bizottság szakértői véleménye egyaránt kötelező érvényű. Amennyiben a Hivatal helyt ad a szülő kérelmének, illetve, ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a törvényi határidőn belül javasolja az óvodában maradást, a gyermek egy tanévvel később válik tankötelessé. Ez azt jelenti, hogy a gyermek még egy nevelési évig kötelező módon óvodai ellátásban fog részesülni. A szülő nem hagyhatja figyelmen kívül sem a Hivatal határozatát, sem a szakértői bizottság szakértői véleményét, és azzal ellentétes módon nem írathatja gyermekét iskolába.

Meddig van lehetőség a kérelmet benyújtani?

Törvény szerint a kérelmeket az iskolakezdés évének január 18. napjáig lehet benyújtani. A kéreleműrlap 2024. december 27-től a kérelembenyújtási határidő végéig lesz elérhető a következő linken: https://ker.oh.gov.hu/. Mivel a 2025. évben a tankötelezettséggel összefüggő hatósági eljárások esetében az érintettek számára a kérelembenyújtási határidő utolsó napja (január 18.) olyan napra esik, amikor az Oktatási Hivatalban a szombati napra tekintettel szünetel a munkavégzés, ezért a határidő csak a következő munkanapon, vagyis 2025. január 20. napján jár le.

A Kormány által elrendelt téli igazgatási szünet (2024. december 30. és 2025. január 01. közötti időszak) a kérelmek benyújtását nem érinti, viszont azok feldolgozására és az ügyintézés megkezdésére csak az igazgatási szünetet követő első munkanapon (2025. január 02.) kerül sor.

Ki kérelmezheti a iskolakezdés halasztását?

A tankötelezettség halasztása iránti kérelmet a szülő/gyám, vagy szülői kérelem hiányában a gyámhatóság nyújthatja be.

Amennyiben a szülői felügyeleti jogot a szülők közösen gyakorolják, a kérelmet benyújtó szülő nyilatkozik arról, hogy a kérelemben foglaltakkal a másik szülő egyetért.

Milyen módon lehet a kérelmet benyújtani?

A kérelmet az Ügyfélkapu+, illetve Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazással végzett azonosítást követően elektronikus úton vagy papír alapon, postai úton is be lehet nyújtani.

Kiemelten javasoljuk az elektronikus kérelembenyújtást, ami a postai úthoz képest jelentősen lerövidíti az ügyintézés időtartamát, lehetővé téve egyúttal a gyors, biztonságos, kényelmes és ingyenes kapcsolattartást az Oktatási Hivatallal. Mindemellett a kéreleműrlap emlékezteti a kitöltőjét az esetleges hiányzó vagy pontatlan adatokra, támogatja abban, hogy a kérelmét hiánytalanul tölthesse ki.

Figyelem! Az elektronikus kérelembenyújtást érintő e-ügyintézési bejelentkezési és hitelesítési folyamatok a Digitális Állampolgársághoz kötődő fejlesztések okán az államigazgatásban és így az Oktatási Hivatalban is több ponton átalakításra kerülnek. 2025. január 16-án megszűnik az Ügyfélkapu, így ekkortól nem lehetséges az Oktatási Hivatal online szolgáltatásainak ügyfélkapus azonosítással történő igénybevétele sem. A Hivatalban az elektronikus ügyintézés továbbra is zavartalanul működik. Ennek használatához azonban szükséges az Ügyfélkapu+ felületre vagy a Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazásba történő regisztráció. A biztonságos ügyintézés és a határidők betartása érdekében, kérjük, mihamarabb gondoskodjon online azonosítójának cseréjéről. Az Ügyfélkapu+ regisztrációt 2025. január 16. előtt elektronikusan is elindíthatják a felhasználók az https://ugyfelkapu.gov.hu oldalon. A DÁP regisztrációról a https://dap.gov.hu oldalon találnak bővebb információt. Az átállásról az Ügyfélkapu Súgó menüpontjában, az https://ugyfelkapu.gov.hu/sugo oldalon olvashatnak.

A digitális felületen benyújtott kérelmek esetében az Oktatási Hivatal az eljárásban meghozott döntéseket kizárólag a kérelmező elektronikus tárhelyére küldi meg, Javasoljuk az átvett döntéseket a tartós tárba elmenteni. A tartós tárba történő áthelyezés nélkül a döntés 30 napig lesz csak elérhető; a dokumentumok huzamosabb megőrzésére a tartós tár alkalmas.

A postai úton benyújtott kérelmeket a következő címre kell beküldeni:
Oktatási Hivatal
Budapest
1982

A postai úton feladott kérelmet javasolt könyvelt postai küldeményként (ajánlott levél) feladni annak érdekében, hogy a levél útját a feladó a Magyar Posta nyomkövető szolgáltatásán keresztül követni tudja.

Milyen módon tájékoztatnak a kérelem elbírálásáról?

Postai kapcsolattartás esetén az Oktatási Hivatal az eljárásban meghozott döntéseket kizárólag postai úton küldi meg a kérelemben megadott postacímre.

A digitálisan küldött kérelmet elektronikus formában küldik meg a kérelmező részére.

Van-e lehetőség email küldeni a kérelmet?

Figyelem! Az e-mailben benyújtott kérelmeket az Oktatási Hivatal nem fogadhatja be. Az e-mailben beküldött dokumentumok alapján a tankötelezettség megkezdésének halasztására irányuló eljárás nem indul meg.

Hogy lehet a kérelmet kitölteni?

Ügyfélkapu+ vagy DÁP azonosítást követően elektronikus űrlap használatával: a kitöltött elektronikus űrlapot véglegesítés után az Oktatási Hivatal elektronikus felületén kell beküldeni. Felhívjuk a figyelmet, hogy az űrlap a beküldéssel válik érvényessé, az űrlap kitöltése önmagában nem elegendő, azt a véglegesítés után be is kell küldeni a „Kérelem beküldése” gombra kattintva!
Postai kapcsolattartás választása esetén szintén egy elektronikus űrlap segíti a kitöltést: az elektronikusan kitöltött, kinyomtatott és kézzel aláírt űrlapot postai úton azt Oktatási Hivatal következő címére kell megküldeni: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982.

Hol található a kitöltendő űrlap?

A kérelmet 2024. december 27-től 2025. január 20-ig az alábbi linkre kattintva lehet kitölteni: https://ker.oh.gov.hu/

A kérelmek pontos kitöltése és a gyors ügyintézés érdekében kérjük, hogy használja az elektronikus űrlapot abban az esetben is, ha postai úton kívánja eljuttatni kérelmét a Hivatalhoz. Az űrlap emlékezteti a kérelem kitöltőjét az esetleges hiányzó vagy pontatlan adatokra, támogatja abban, hogy a kérelmét hiánytalanul tölthesse ki. Kérjük, hogy lehetőség szerint válassza az elektronikus benyújtást és az elektronikus ügyintézést, így jelentősen lerövidíti az ügyintézéshez szükséges időt. Ilyen módon a Hivatal és az ügyfél között gyors, biztonságos és nem utolsó sorban ingyenes csatornán keresztül történik a kapcsolattartás.

Ha nem szeretnék űrlapot kitölteni van-e lehetőségem arra, hogy magam, szabadon megfogalmazva küldjem el a kérelmemet?

A kérelmezőnek arra is van lehetősége, hogy kérelmét szabadon megfogalmazva postai úton terjessze elő (Postacím: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982).

Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • a gyermek azonosító adatai: név, születési hely és idő, anyja lánykori neve, oktatási azonosító, lakcím, tartózkodási hely (ha eltér a lakcímtől)
  •  kérelmező szülő / gyám vagy gyámhivatal adatai: név, levelezési cím, e-mail cím, telefonszám
  • a gyermek jelenlegi jogviszonya: óvoda neve, OM azonosítója, címe
  • indokolás: A gyermek milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, hogy egy évvel később kezdje meg tankötelezettségének teljesítését?
  • a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata arról, hogy a kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő egyetértésével nyújtja be vagy nem szerezhető be a másik szülő aláírása vagy nyilatkozat arról, hogy a szülői felügyeleti jogot csak a kérelmező gyakorolja
  • a kérelmező beleegyező nyilatkozata arról, hogy amennyiben a kérelem elbírálásához szakértői bizottság kirendelése szükséges, az Oktatási Hivatal a kérelmező és a gyermek kérelemben megadott adatait a szakértői bizottság számára továbbítja, továbbá hogy amennyiben a kirendelt szakértői bizottság vizsgálata alapján a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti szakértői vélemény kibocsátása, vagy a kirendeléstől független további vizsgálat is szükséges, a szakértői bizottság a Rendelet 17. § (7) bekezdése szerint jár el
  • dátum, aláírás

A kérelem mellékletei

A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, amely a kérelemben foglaltakat igazolja: pedagógiai szakszolgálat szakértői véleménye, óvodai fejlődési napló, pedagógiai szakvélemény, járóbeteg szakellátásban dolgozó szakorvosi igazolás, stb.

Az Oktatási Hivatal az eljárása során azt vizsgálja, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet. Ha a szülő nem mellékel kérelméhez igazoló dokumentumot, vagy azokból nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani a gyermek fejlettségi szintjét, annak felmérése érdekében a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságát rendeli ki az Oktatási Hivatal. A gyermek vizsgálatával kapcsolatos teendőkről, tudnivalókról a szakértői bizottság tájékoztatja a szülőt.

Amennyiben a kérelmet a gyám nyújtja be, a gyám kirendeléséről szóló döntést csatolni kell a kérelemhez.

Nyilatkozatok

Kérelmében a kérelmező nyilatkozik arról, hogy

  • az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat megismerte és elfogadja,
  • a tankötelezettség megkezdésének halasztására vonatkozó tájékoztatót megismerte,
  • a kérelemben megadott adatok a valóságnak megfelelnek,
  • tudomásul veszi, hogy amennyiben a kérelem elbírálásához szakértői bizottság kirendelése szükséges, az Oktatási Hivatal a kérelmező és a gyermek kérelemben megadott adatait a szakértői bizottság számára továbbítja, továbbá hogy amennyiben a kirendelt szakértői bizottság vizsgálata alapján a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti szakértői vélemény kibocsátása, vagy a kirendeléstől független további vizsgálat is szükséges, a szakértői bizottság a Rendelet 17. § (7) bekezdése szerint jár el.
  • A kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő egyetértésével nyújtja be, vagy a másik szülő hozzájárulása nem szerezhető be, mivel az jogainak gyakorlásában ténylegesen akadályoztatva van, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeleti jogot csak a kérelmező gyakorolja.
    A szükséges nyilatkozatokat az elektronikus űrlap tartalmazza, ezért is ajánljuk az űrlap használatát a szabadon megfogalmazott kérelmekkel szemben.

Milyen határidővel bírálják el a kérelmet?

Amennyiben a kérelem és a kérelemhez csatolt dokumentumok alapján a tényállás tisztázott, az Oktatási Hivatal a kérelem beérkezését követően 8 napos határidővel – melybe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele – (postai kapcsolattartás esetén postai úton, elektronikus kapcsolattartás esetén a kérelmező elektronikus tárhelyére) megküldi a döntést.

Amennyiben szakértő kirendelésére, egyéb dokumentumok, adatok beszerzésére van szükség a döntés meghozatalához, az Oktatási Hivatal a kérelem beérkezését követő 50 napon belül (postai kapcsolattartás esetén postai úton, elektronikus kapcsolattartás esetén a kérelmező elektronikus tárhelyére) megküldi a döntést.

Van-e jogorvoslati lehetőség?

A Hivatal döntése ellen annak kézhezvételét követően 15 napon belül közigazgatási per indítható. A keresetlevelet a felperes lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint közigazgatási ügyekben illetékes Törvényszékhez kell címezni és az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani. A közigazgatási per illetéke 30.000 Ft. Tárgyalás tartását a keresetlevélben lehet kérni.

Az eljárásra vonatkozó jogszabályok

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet

Kérdése van az eljárással kapcsolatban?

Oktatási Hivatal, Köznevelési Engedélyezési Osztály
e-mail: ovoda@oh.gov.hu
telefon: (36-1) 374-2310; (36-1) 374-2268; (36-1) 374-2137; (36-1) 374-2125, (36-1) 374-2354

Letölthető tájékoztató

 

Tudja valaki mi a TDK? Na és az OTDK?

Tudja valaki mi a TDK? Na és az OTDK?

Szerző: | Hírek, Online otthonoktatás, Tehetséggondozás

A Tudományos Diákköri (TDK) mozgalom egy több mint 70 éves múlttal rendelkező, nagy presztízsű és elismert magyar felsőoktatási tehetséggondozó rendszer.
A hallgatók egy-egy vezető oktató köré szerveződve tudományos kutatómunkát végeznek, egyedi problémákkal foglalkoznak, kreatív dolgokat alkotnak. A közös műhelymunka eredménye egy olyan dolgozat, amely túlmutat az oktatott tananyag keretein, tudományos igényességű és új szemszögből mutatja be az adott témát. A TDK munka eredményeinek bemutatására a felsőoktatási intézmények konferenciát szerveznek.
A legsikeresebb dolgozatokat a kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK) lehet nevezni. Az OTDK az ország legnagyobb tudományos rendezvénye, a legkiválóbb egyetemisták és főiskolások tudományos és művészi eredményeinek, kutatási projektjeinek bemutatása és értékelése. A 16 tudományterületi szekcióba azok a felsőoktatási hallgatók nevezhetnek, akik a szakmai zsűri döntése alapján a legjobb TDK eredményeket érték el. Ezen kívül lehetőséget kapnak a bemutatkozásra és a versenyben való részvételre a határon túli magyar egyetemisták, valamint a kiemelkedő középiskolás diákok is.
A TDK és az OTDK jelentősége, egyedülállósága nemcsak arról szól, hogy mindez egy önkéntes elköteleződés és vállalás (a rendszerben részt vevő diákok és tanárok számára egyaránt), hanem arról is, hogy a diákoknak ez az első belépési lehetősége a tudományos életbe, akár a kutatói pályára lépés első mérföldköve is. Ezeken túl a TDK és OTDK eseményeken való részvétel számos olyan előnnyel járnak, amelyek csak ebben a rendszerben érhetők el. Többek között:

● támogatják a karrierépítést és elhelyezkedést a munkaerőpiacon (a tudományos- és a versenyszférában egyaránt)
● segítik a kapcsolatépítést
● jó képességfejlesztő lehetőség (előadói és tudományos dolgozatírási- képességek, kutatói szemlélet, problémamegoldás, kreativitás, innovatív gondolkodás)
● eredménytől függetlenül elismerés és siker
● megteremti az alapot a doktori képzéshez, diplomamunkához, plusz pontokat jelent a felsőoktatási rendszerben
Érdemes tehát motiválni a diákokat, akár már középiskolai szinten is, hogy használják ki a TDK-ban rejlő lehetőségeket, legyenek nyitottak a többlettudás megszerzésére.
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács, az OTDT megbízásából a héten indult el egy nagyszabású, országos online kérdőíves kutatás, mely április 21-ig tart majd.. Ebben a középiskolás diákok, szüleik és tanáraik véleményét szeretnék országos reprezentativitással összegyűjteni a tanulásra, többletmunkára, motivációkra, vonatkozóan. Kíváncsiak a kutatással, tudománnyal kapcsolatos percepcióikra, arra, hogy ismerik e a TDK-t, OTDK-t.
A kérdőív kitöltéséhez nyereményjáték is kapcsolódik. A kitöltők között 200,000 Ft-os BestByte ajándékutalványt, SUP deszkát és több AirFryert sorsolnak ki április végén.

Ha szeretné megosztani véleményét, akkor ezen a linken teheti meg: https://www.surveyhero.com/c/OTDKkerdoiv

Köszönjük, ha válaszaival segíti a kutatást!

 

A cikk támogatói tartalom, nem az OnlineOtthonOktats.hu csapata készítette. 

 

Középiskolai felvételire készülünk 2. rész – Hogyan készüljünk a felvételi vizsgára?

Középiskolai felvételire készülünk 2. rész – Hogyan készüljünk a felvételi vizsgára?

Szerző: | Középiskolai felvételi, Online otthonoktatás

A középiskolai és gimnáziumi felvételi  vizsgák ideje január, azonban a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni. Akár hat osztályos gimibe, akár kilencedik évfolyamra készülünk, matekból és magyarból  felvételi feladatsort kell írni, aminek az eredménye beleszámít a pontjainkba. Cikksorozatunkban végig vesszük a felvételire való jelentkezést, a vizsgára való felkészülés leghatékonyabb módjait, tanácsot adunk az utolsó napokra és támogatást nyújtunk arra az esetre is, ha nem éppen úgy sikerülne a vizsga, ahogy azt vártuk.

A felvételi vizsgák  – akár magyar, akár matematika – típusfeladatokból épülnek fel. A vizsgára való tudatos felkészüléssel egyrészt begyakorolhatjuk a típusfeladatokat, másrészt rutint szerezhetünk vizsgahelyzetben  és így a vizsgadrukk, a stressz mértéke is csökkenthető.

Ismerjük meg, hogy mit várnak el tőlünk!

Keressük fel az Oktatási Hivatal portálját és töltsünk le néhány feladatlapot az elmúlt évek feladataiból! Az Oktatási Hivatal oldalán évekre visszamenőleg 2001-től megtalálhatóak a Központi írásbeli feladatsorok, javítási-értékelési útmutatók  (klikk a linkre) A 9. évfolyam és a 6 és 8 osztályos gimnáziumba készülők feladatlapjai külön-külön szerepelnek.
matematikából és magyarból 10-10 feladatot kapnak a diákok, amelyre feladatlaponként 45 perc áll rendelkezésre. Az utolsó feladatra mindkét tárgyból legalább 10-15 percet kell fordítani, azaz feladatonként a megoldásra kb 3 perc áll rendelkezésre. Ez elsőre nagyon rosszul hangzik, azonban tudni kell, hogy vannak könnyebb feladatok, amit gyorsan és egyszerűen meg lehet oldani, így a többi feladatra több idő marad. Fontos tudni, hogy a feladatokra adott pontok részpontokból állnak. A részpontok megszerzése csak akkor lehetséges, ha mindent leírunk, ami a fejünkben van. Figyeljünk oda arra, hogy az, ami nincs leírva, arra nem lehet pontot adni. Inkább több legyen, mint kevesebb. Ez alól a szabály alól csak azok a feladatok kivételek, ahol pontosan meg van szabva, hogy csak egy helyes választ írjunk le. (Általában a magyar feladatlapban vannak ilyen feladatok)

Töltsünk ki egy feladatlapot!

Első alkalommal ne stresszeljük túl, ne nézzük az időt sem. Első alkalommal csak az a fontos, hogy felmérjük a magunk tudását és azt, hogy mi vár ránk. Keressünk egy nyugodt és csendes helyet és töltsünk ki egy feladatlapot. Minden kérdést legalább kétszer olvassunk  el, mert sokszor a részletek is fontosak. Ne kapkodjunk! Valószínű, lesz olyan feladat, ami felett csak ülünk és ülünk, de nem tudjuk, hogy miként oldjuk meg. Nem kell pánikolni!  Hagyjuk ki nyugodtan azokat a feladatokat amik nem mennek és lépjünk tovább. A feladatlap kitöltését követően a javítási útmutató segítségével ellenőrizzük le tudásunkat! Sok a hiba? Semmi pánik! Most már tudjuk, hogy jelenleg hol állunk a felkészülésben.  Innen indulunk el.

Figyeljük a hibákat és keressük meg a megoldást!

Második alkalommal már minden egyes feladatnál használjunk segítséget: könyvet, internetet, YouTube videót. Nem a konkrét feladat kipuskázása a cél, hanem az, hogy a hiányzó ismereteket megtanuljuk. Pl. ha a mértékegység átváltásnál probléma  merül fel, akkor keressük meg a mértékegységeket és vegyük át még egyszer az anyagot. Magyar feladatlapnál, ha a határozókat keverjük, akkor nézzük át és tanuljuk meg azt a tananyagot. Miért fontos ez? Mivel a feladatlapok típusfeladatokból épülnek fel, így  pontosan be lehet gyakorolni az egyes típusfeladatokat. Jó eséllyel szerzünk pontokat és mint tudjuk, minden pont számít.

Készítsünk tervet a témaköröknek

A feladatlapok kitöltése mellett vegyük át a tananyagot témakörönként. Készítsünk egy felkészülési naptárt, amiben pontosan felírjuk, hogy melyik napon melyik témakört nézzük át. A tervezéskor figyeljünk arra, hogy csak akkor van értelme, ha végig következetesen szánunk időt a gyakorlásra.

Szerezzünk rutint! ( 2-4 héttel az írásbeli vizsga előtt)

Minél több feladatlapot töltünk ki, annál nagyobb rutinunk lesz. Ha már megismertük a feladatlapok nyelvezetét, gyorsabban átlátjuk a feladatok fontos részeit és egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy betömködjük a tudásunkban lévő lyukakat, már figyelhetünk az időre is. Vegyünk elő egy feladatlapot, egy órát, keressünk egy nyugodt helyet, ahol senki nem zavar (ne vigyünk magunkkal mobiltelefont sem) és álljunk neki úgy a megoldásnak, hogy közben figyelünk az időre is. Fontos, hogy ha egy feladatot nem tudunk megoldani, akkor ne időzzünk felette (30 másodperces szabály). Menjünk a következő feladatra és majd ha maradt időnk, akkor visszatérünk rá.

Első alkalommal nem fogunk beleférni az időbe, ne keseredjünk el. A következő alkalommal jobban fog menni.

Kérjük segítséget!

A pedagógusoka azért vannak az iskolában, hogy segítsenek. Az utolsó évben mind matek, mind magyar órán biztosan helyet kapnak azok a kérdések, témakörök, amit nehezebb elsajátítani. Bátran tegyél fel kérdéseket a pedagógusnak, kérd, hogy magyarázza el neked az anyagot, mert szeretnéd érteni.

Az interneten rengeteg olyan YouTube videó és segédanyag van. A Google keresőjébe beírva bármely témakörre rengeteg választ kapunk akár videós, akár írásos formában. Használd ki ezeket  lehetőségeket, hogy az írásbeli vizsgád a lehető legjobban sikerüljön. Tudod, egy plusz pont is sokat ér!

Használjunk ki minden lehetőséget arra, hogy felkészüljünk. A középiskolák minden évben indítanak felvételi előkészítő formákat. Akár helyben, akár online formában. Ezek az ingyenes és mindenki számára elérhető segítségek mind segítenek abban, hogy jó eredményt érjünk el.

 

 

 

 

Az emberi erőforrások miniszterének a járványhelyzettel kapcsolatos tanügyi döntései

Az emberi erőforrások miniszterének a járványhelyzettel kapcsolatos tanügyi döntései

Szerző: | Hírek, Online otthonoktatás

Az oktatas.hu oldalon november 10-én megjelent az emberi erőforrások miniszterének a járványhelyzettel kapcsolatos tanügyi döntései. A három dokumentum a linkekre kattintva olvasható.

Az emberi erőforrások miniszterének (2020. XI. 10.) levele az érintett intézmények vezetőinek
 
(fejlesztő nevelést – oktatást végző iskola, felnőtt oktatást végző általános iskola, alapfokú művészeti iskola, középiskolai és azok kollégiumai részére)
 https://onlineotthonoktatas.hu/wp-content/uploads/2020/11/Az-emberi-eroforrasok-miniszterenek-2020-XI-10-levele-azerintett-int-vez.pdf
 
14/2020. (XI. 10.) EMMI-határozat a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről és a kollégiumi ellátással kapcsolatos eltérő szabályokról
 
(fejlesztő nevelést – oktatást végző iskolák, általános iskolák felnőttoktatás, alapfokú művészeti oktatás, középiskolai kollégiumok)
 https://onlineotthonoktatas.hu/wp-content/uploads/2020/11/EMMI_a_tantermen_kivuli_digitalis_munkarend_bevezeteserol.pdf
 
13/2020. (XI. 09.) EMMI-határozat a szalagavató rendezvények betiltásáról
https://onlineotthonoktatas.hu/wp-content/uploads/2020/11/EMMI-level_szalagavatorol.pdf
Bitable videó készítése

Bitable videó készítése

Szerző: | Digitális kommunikáció, Online otthonoktatás

Egy egyszerűen kezelhető, de látványos és sokoldalú animáció-készítő ingyenes eszköz használatát mutatjuk most meg. A Biteable oldalon kis színes, zenés, feliratos klipeket készíthetünk. A tanulásban a motivációt, megértést, alkotást segítheti ez.

  1. Regisztráljunk, akár Facebook vagy Google fiókkal is  be lehet lépni.

2. Kattintsunk az “új videó készítése” gombra, angolul: “ Create a New Video”!

3. Válasszuk ki a jobb felső sarokban a “kezdés” gombot: “Start from scratch”. 

4. Itt elnevezhetjük a videót (ezt később meg lehet változtatni. Csak gépeljük be simán magyarul.)

5. Kattintsunk a “Kezdés” gombra- “ Get Started”

A program felajánlja a sablonokat, amikben pár másodperces kis animációs videók vannak. Most a “gyurmafilm”- opciót mutatjuk be. Ehhez válasszuk ki a “Clay” mappát.

6. 48 jelenet közül választhatunk. Válasszunk egyet, ez lesz a kezdőkép, kezdő jelenet.

Bal oldalon megjelenik egy szövegmező, oda lehet írni, amit szeretnénk, hogy megjelenjen a filmen feliratként. Ügyeljünk a helyesírásra, de ez is módosítható bármikor.

7. A képernyő alsó részén a ˇPLUSZ” jellel tudunk új jelenetet hozzáadni. “Add scene” Bármennyi jelenetet és az ahhoz tartozó szöveget választhatunk. Ha úgy döntünk, hogy elkészült, választhatunk zenét.

Zene kiválasztásához kattintsunk az “Audio” gombra. Válasszuk ki a zenét vagy hagyjuk ki.

8. A továbblépéshez kattintsunk az “előnézet” gombra. (Preview), majd az előnézet felépítésére: “Build my preview”. Ez a “felépítés” eltart egy ideig, ezalatt várnunk kell pár percet.

9. Ha kész van a videó “felépítése, összefűzése”, utána jobb oldalon ott lesz az elküldendő link, beágyazható kód.

10.  Ezután feltölthetjük a YouTube-csatornánkra. (Mindenki, akinek Google – fiókja van (pl. Gmail.com-os címe), annak van YouTube-csatornája is.

11. Facebook-on is megoszthatjuk, akár üzenetként, egy oldalon vagy egy csoportban. Pl. az Onlineotthonoktatas.hu csoportban:)!

Jó munkát, jó szórakozást, sok örömet kívánunk a videóhoz!

 

 

 

 

 

 

Gyerekkel -vagy anélkül – összezárva – Az asszertív kommunikációban rejlő lehetőségek

Gyerekkel -vagy anélkül – összezárva – Az asszertív kommunikációban rejlő lehetőségek

Szerző: | Életvezetés, Online otthonoktatás

Hetek óta vagyunk összezárva a családunk tagjaival. A kezdeti feszültség, esetenként pánikhangulat idővel sok helyen átcsapott békés együttélésbe. A családok egy része igyekszik kihasználni a karanténban rejlő lehetőségeket: többet vannak együtt családtagjaikkal, több a minőségi együtt töltött idő, lehet jókat főzni és kirándulni, esténként pedig begubózva családi mozit nézni. Miközben sok család van, ahol az együttélés éppen a konfliktusokat hozza felszínre, az addig mélyen szunnyadó indulat és tehetetlenség most búvópatakként tör elő. Vannak családok, ahol a koronavírus következményei már a testi és lelki veszélyeztetettségben jelentkeznek: emberek éheznek, szoronganak, bántalmaznak és bántalmazva vannak. Cikkünkben segítséget nyújtani szeretnénk a családi béke megteremtéséhez.

A nyugalom a legkiegyensúlyozottabb családi életben is próbára van téve, hiszen több hét karantén során szükségképpen vannak nézeteltérések, konfliktusok. Ebben a rövid cikkben elsősorban a megelőzésre helyezném a hangsúlyt, hogy képesek legyünk a problémát időben megoldani úgy, hogy a megoldás mindannyiunk számára megnyugtató legyen. Ehhez pedig elengedhetetlen az asszertív, azaz az önérvényesítő kommunikáció. A cikk nem tud válaszolni egy hosszú ideje fennálló bántalmazó viszonyra, ezért azt javaslom, amennyiben erről van szó, az érintettek kérjenek külső segítséget.

mother and her daughter quarreled

(tovább…)